Antibors

               Azt hiszem korszakalkotó felfedezést tettem, amitől mindenképpen járni fog nekem a fizikai Nobel-díj konyhatagozatának ezüst fokozata a habverőkkel. Szóval itt van ez a borskérdés. A család folyamatosan panaszkodik az ételben előforduló nagymennyiségű feketebors végett, pedig nem is szoktam beletenni annyit. Legutóbb is, mikor készült a pörkölt, beleszórtam az edénybe kábé tíz szemet és vagy negyvenet szedtünk ki belőle, miközben ettük. Mint elméleti gondolkodónak, rögtön szöget ütött ez a fejembe és mivel tudjuk, hogy a világegyetemünk egyszerre tartalmaz anyagot és antianyagot is, így feltételezhető, hogy az anomáliát az antibors/bors transzformáció okozhatja. Főzés közben az ételben található sertéspörkölt atomok elindítják az antibors transzformációt, amitől a zacskóból, a bors mellett láthatatlanul megbúvó antibors részecskék a bő szaft hatására borssá transzformálódnak. Ez csak így történhet, ugyanis ez mindent megmagyaráz! Azt hiszem cikket kéne írnom belőle! Gondolom meg is tudna jelenni valamelyik tudományos lapban, mondjuk a Readers Digestben vagy a Harmadik évezredben. Ameddig nem futok be a tudományos világba, gyorsan indítok egy petíciót azért, hogy a borsos zacskón tüntessék fel a gyártók az antibors tartalmat!

Bámulatos!

Bámulatos hol tart manapság a tudomány! Mostanság olvastam, hogy emberi agysejteket injekcióztak újszülött egerekbe és az agysejtek teljesen átvették az irányítást az egérben. Lecserélték az egér saját sejtjeit és addig szaporodtak, amíg el nem érték a lehetőségeik határát és be nem nőtték a rendelkezésükre álló teret. Az egerek észbeli képességei  a négyszeresére növekedtek. Ez zseniális! Most már csak azt kellene eldönteni, mire is jó egy négyszer okosabb egér?

Zseniális

Éppen éves influenza oltásomon estem át, amikor is a kedves asszisztensnő (aki nem mellesleg nagyon jól ad be injekciót!) megmutatta, hogy hol tart manapság a tudomány. Használat után a fecskendőt megnyomva, majd a dugattyút visszahúzva a tű beesik a fecskendő belsejébe, megóvva a fertőző szemetet kezelőt attól, hogy összeszurkálják a tűk. Mondjuk tényleg zseniális dolog és nem is túl bonyolult, mindamellett azt sem gondolom, hogy a drogosok, amikor a parkban belőtték magukat és eldobják az eszcájgot a fűbe, előtte végig fogják ezt játszani. Nem vonom kétségbe azt, hogy esetleg ne lenne olyan droghasználó, aki szociálisan jelentős mértékben érzékeny, de gondolom, hogy ha így lenne, akkor ő el sem dobná a dolgot ott, ahol kiesik a kezéből. Persze attól még tök jó ötlet és hurrá az alkotójának..

A tudomány ereje

Többféle embertípus létezik, ahogy az élet is úgy szép, ha tartalmas, bár bizonyos tartalmakat az ember szívesen kihagyna az életéből. Ezek az emberek számomra nem kellemeset tesznek, ahogy tegnap is történt velem sorállás közben. Előttem is álltak, így felpakoltam a pénztárhoz vezető szalagra a vásárolni kívánt árut és elhelyeztem a birtokhatárt jelző kis fapecket a cuccok mögé. A mögöttem álló is elkezdett volna felpakolni, de tulajdonképpen bőven ráért volna, hisz ketten voltak még előttem is, egy, akivel a pénztáros foglalkozott, egy aki várt és én is, aki szintén. De nyilván ő késztetést érzett arra, hogy a holmijának egy része ne a kocsijában legyen, de a hely meglehetősen szűkös volt még a szalagon, ezért fogta és a határt jelző fadarabot a holmim egy részével beljebb tolta. Normális esetben csak magamban szoktam megjegyezni, hogy mekkora paraszt az illető - hisz nem mondja, hogy bocs, vagy elnézést, vagy ilyesmit, hanem egész egyszerűen arrébb rakja az én dolgaim, kocsim, bármim, de a mostani eset más volt. Ugyanis nem tudhatta, hogy láttam egy filmet a főemlősök dominanciájáról és ott pont hasonló példákkal világították meg azt, hogy ez egy dominancia kinyilvánító viselkedés és ha ezt elfogadjuk vagy beletörődünk, ezáltal a másik dominanciáját erősítjük meg, magunkat alárendelt szerepre kárhoztatván. Így hát fogtam és szó nélkül visszatoltam a cuccaim az eredeti helyzetbe. Hiszek a tudomány erejének..

A módszer

Örömmel jelenthetem, hogy a módszer működik! Az alaptézisben megállapítottam, hogy minden üres parkolóban, az azonos helyre beállók helyére előbb utóbb valaki oda fog állni függetlenül attól, hogy a parkoló még nincsen feltöltve és azon a helyen kívül rengeteg egyéb szabad hely van még. Ez roppant dühítő dolog akkor, ha az ember igényli a változatlanságot. A probléma, az idegi feszültség kialakulása arra vezethető vissza, hogy igazából ez ellen nem is lehet mit tenni, hisz a másik annak ellenére fog pont ugyanarra a pozícióra állni, hogy próbálunk minél előbb érkezni, biztosítva az elsőbbséget, a szabad helyválasztás lehetőségét.  Így  ez a helyzet mindenképpen a folyamat eszkalálódásához vezet - tehát nem megoldás a problémára. A módszeremet, amit már egyszer kifejtettem, szívós munkával teszteltem és meg kell állapítanom, hogy valóban működik! Ha az ember nem tudja megakadályozni azt, hogy mások álljanak az őáltala kinézett helyre, fordítani kell a látásmódon és neki kell más helyére parkolnia. Nem szabad hagyni azt, hogy a rosszindulatú világ kifigyelhesse az ember kedvenc helyét, így minden nap más pozícióban kell hagyni az autót, kétszer sosem  szabad ugyanarra a helyre állni. Ez az eljárás garantálja azt, hogy nincs többé reggeli idegeskedés amiatt, hogy pont az általam kinézett helyre telepedett rá valaki  a kocsijával, hanem mi lettünk azok, akik esetleg időlegesen, de elfoglaljuk mások helyét.  Egy apró mellékhatása mindenképpen van a módszernek. Sokszor azon kell gondolkodnom esténként, hogy hol is állok aznap..