Tanári vélemény

Jártamban keltemben olvasgattam a véleményeket a neten és egy érdekes csokorra bukkantam. Az ember azt hihetné, hogy a szülői tiltakozás az oktatás színvonala ellen egyértelmű helyeslést vált ki a tanárok között, de találni más véleményeket is. Aki elolvasta a szülői véleményeket és a hétfői engedetlenségi mozgalom célját, ezen a ponton felvonhatja a szemöldökét azzal, hogy vajon őértük is szól ez az egész? Mármint azokért, akik szerint ez az egész feltűnési viszketegségben szenvedő szülők küzdelme a 15 perc hírnévért és akkor tennénk a legjobbat, ha a gyerekeket kihagynánk a politizálásból és az ő gondjaikra bízva hagynánk őket dolgozni? Ezzel persze ki nem mondottan azt sugallják, hogy a dolgok jól mennek manapság, senkinek semmi oka a tiltakozásra és minden a megfelelő mederben zajlik. Igazán nem értem ezeket az embereket, hisz ha szemük van - láthatnak, ha fülük van, hallják. De mégis. Vannak, akik inkább hisznek a propagandának mint a saját szemüknek. Persze, ha azt vesszük, hogy van akik azt gondolják, hogy ami rossz azt meg kell javítani, mások meg azt, hogy ami rossz, azt nem kéne tovább rontani. Na de akkor is! Nehéz elhinni, hogy vannak akikben az értük hozott áldozat is inkább visszatetszést kelt. Úgy gondolom, hogy valamiféle elefántcsonttoronyból szemlélik saját hivatásukat és azokat, akiken ezt gyakorolhatják. Jó lenne, ha le tudnának szállni ide közénk a földre ők is, mert együtt könnyebb lenne mindenkinek..

Rossz ország

Azt hiszem rossz országban élek. A tegnapi 'Békemenet' - azaz a kormány politikája melletti tüntetés után egyre inkább meggyőződésemmé kezd ez válni. Nem az a baj, hogy annak idején az emberek a Fideszre szavaztak - ez tulajdonképpen az előző kormány töketlenkedése miatt némileg érthető (Persze ebben vastagon benne volt az akkori ellenzék folyamatos destruktív populizmusa is!) hanem az, hogy szerintük az, ami most ebben az országban megy, az jó. A visszamenőleges jogalkotás, a magántulajdon elleni támadások, 3000 ember nyugdíjbefizetésének elvétele majd eredmények nélküli kidobása az ablakon és végül az, hogy ugyanoda jutottunk, ahonnan végre sikerült eltávolodnunk. Akkor felvettünk egy gigahitelt az IMF-től, de a végén már az utolsó részleteket nem hívtuk le belőle, mert nem kellett. Abból a pénzből most részvényeket vettünk, amik máris a felét érik az akkori áruknak - tehát nem sorolnám ezt sem a kifejezetten jó üzletek közé. Most meg vezetésünk az általa démonizált IMF-nél könyörög pénzért, és mindent megtesz azért, hogy az ámokfutásához forrást találjon. Közben a pesti utcán emberek masíroznak, akik a kormányt éltetik és azt tűzték a zászlajukra, hogy nem akarnak gyarmaton élni. Elképesztő! Banánköztársaságban jobb? Hisz itt még a banán sem terem meg..