Nem akarnám megbántani a reménybeli román olvasóközösségem, főleg azért, mert a magukat románnak vallók talán nem is tudnak olvasni magyarul, de azért sem, mert ez nem ellenük irányul, inkább csak ez jutott eszembe a dologról, ami az utóbbi időben előfordul errefelé. Tulajdonképpen senki nem tehet róla, a románok meg végképp, de ha lettek volna ilyen jellegű tapasztalataim anno, akkor saját emlékekhez nyúlhatnék - mint ahogy jelen esetben ugye nem. Ugyanis pár napja, idebenn a cégnél elmegy a villany. Szerencsére a szünetmentes hálózat él, így nem kell a munkát mindig előröl kezdeni, de némileg bosszantó, hogy egyik pillanatban fényár, öröm és boldogság - nem beszélve a klímáról, a másik pillanatban meg zutty, és sötét, meleg csend. Aztán nem sokkal később, újra jön a Kánaán, lesz világítás és hideg is, pusztán csak azért, hogy fél óra múlva újra megszűnhessen, emlékeztetve a világ mulandóságára. De az is lehet, hogy nem is Románia és nem mulandóság, csak pusztán rezsicsökkentés. Mert mi így dübörgünk..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése