2013. szeptember 30., hétfő

Órakérdés

Van ugye a mérőóra és a mérőóracsere. Utóbbit az előbbin hajtják végre, többé kevésbé rendezett időközökben. A célja az, hogy nehogy valaki megkárosuljon attól, hogy a mérőórája hibás. Itt a valakin elsősorban a szolgáltatót kell érteni - ezért is erőltetik a dolgot. Persze, csak ha akarják. Mert ugye nem mindig. A villanyórákra rá szokták ragasztani az érvényességi idejét jelző színes kis matricát, mert semmit sem bíznak a véletlenre. Amikor legutóbb kapcsolatba kerültem a telek kapcsán a szolgáltatóval, említettem is, hogy izé, a villanyórán lévő cetli szerint 1998-ban le kellett volna cserélni a mérőt és már ugye a kétezres évek derekán járunk, de azt mondták, hogy ne izguljak, majd ha itt lesz az ideje, jönnek és cserélnek. Nem vagyok egy izgulós típus, ha villanyóra cseréről van szó, így hagytam az egészet a fenébe, mígnem, mikor bezárni voltunk a telken, rutinosan ki nem nyitottam a postaládát. Ez a műszer az, ami ott szinte teljesen felesleges. Sosem vagyunk ott egyhuzamban annyit, hogy bármit érdemes legyen kapni a címünkre, ezért jobbára csak környezetvédelmi okból van fenn a kertkapun. Ugyanis, a reklámszemetet vagy oda dobják, vagy a kertbe és összeszedni utálom, így egyszerűbb a postaládából egyenesen a kukába rakni, mint üldözni a kertben, vagy piszkálni elő a kerítés alól. Szóval, amikor nyitom a dobozt, kihullik belőle egy cetli, az elektromos művek által kitöltve. Értesítenek, hogy itt jártak és nem találtak otthon. (Ami ugye némileg furcsa, mert én nem ott lakom, ráadásul szeptemberben jöttek, munkaidőben - ilyenkor ott sem vagyok otthon, amikor amúgy otthon lennék. Ha meg valóban otthon kerestek, akkor meg mi a fenének mentek le a telkünkre bedobni az értesítést? Feleslegesen kár ennyit autózni..) Nem voltak kicsinyesek és szűkmarkúak sem, adtak 15 napot (Ami persze a megtaláláskor régen letelt) hogy egyeztessek a mérőcseréről velük. A csere ugyan 15 éve aktuális, de hirtelen most lett fontos - eddig ráért. Úgy gondoltam, hogy helyén kezelem a dolgot és nem izgulok továbbra sem. Annál is inkább, mert a csekket sosem tévesztik el a megfelelő címre elküldeni, így ha akarnak valamit, majd elküldik oda is, ahova a számlát is szokták. Mert innentől nekem is ráér a dolog..

2013. szeptember 27., péntek

Erről beszéltem..

Már szinte el is felejtettem milyen érzés, hiszen egy ideje nem jártam arra. Ha az ember már nem szembesül a problémával, hajlamos azt képzelni, hogy minden rendben van, de ez korántsem van így. Az emberek ugyanolyan hülyék mint régen - az utánpótlás kitermeli saját magát. Erre mindig lesz fedezet. Régebben, amikor a kölköt vittem el a sulijába, kétféle embertípus hozta autóval a gyerekét. Az egyik félreáll az út menti  parkolóba, kiteszi a lurkót, majd visszasorol a forgalmi sávba és távozik. A másik mindenképpen közvetlenül a kapunál akarja kilökni az utódot az autóból, de ott nincs se hely, se indíttatás, hogy megalázóan félrehúzódjon az útból, tehát maga állja el a kiszállás idejéig az utat mások elől. Ahogy ma is történt. Kitéve a gyermeket, épp vissza kívántam volna sorolni a sávba, de hátulról autó érkezett. Természetesen nem engedett maga elé, hanem elhajtott mellettem, majd húsz méter múlva megállt az út közepén és elkezdődött a gyerek kiszállítási manővere, feltartva engem, illetve az utcába továbbközlekedni vágyó forgalmat. Nyilván nem opció az, hogy engedjen ki, noch da zu álljon be a megüresedett helyemre, ahol nyugodtan előlapátolhatja a gyerekét a kocsiból. Így persze rohanni kell, hisz áll az egész utca forgalma és arra vár, hogy Fehérék kimásszanak a járműmből. Aztán persze csukódik az ajtó, a gyerek lendületet vesz, nekiiramodik és utolsó erejével elrohan az indulni kívánó szülője előtt, ahogy kell. Erről beszéltem..

2013. szeptember 26., csütörtök

Ez így jó

Olvasom a közvélemény kutatási adatokat és több intézet is a jelenlegi hatalom kétharmados győzelmét jósolja. Furcsa, hogy a kormány eddig szinte minden érdekcsoportnak a lábára lépett, elköltötte a jelenlegi nyugdíjasok hallgatólagos asszisztálása mellett az aktív dolgozók nyugdíjmegtakarítását úgy, hogy ennek semmi látható jele nincs az államadósság mutatókat megnézve. Utólag módosítottak már teljesített szerződéseket (korkedvezményes nyugdíjak), saját érdekcsoportjaik számára írtak törvényeket, boltokat, vállalkozásokat tettek tönkre, vagy hoztak helyzetbe csupán vélt vagy valós pártpreferencia szerint. Most épp a közműszolgáltatók átvételét intézik úgy, hogy előbb tönkre akarják tenni őket, hogy olcsóbban lehessen megszerezni azokat. Ennek ellenére a biztos pártválasztók szerint ez így jól van, ezt így kell csinálni. Ehhez, csak azt tennem hozzá, hogy no comment. Mindenkinek olyan kormánya, állampolgárai vannak, amilyeneket megérdemel. Nekünk ezek után egy szavunk sem lehet..