Hangulatok

Azt figyeltem meg, hogy vannak hangulatai. Ami nem lenne meglepő, ha ő is ember lenne vagy legalább élő, mint én vagy mi. Bár tulajdonképpen az sem biztos, hogy az utóbbi igaz, hisz a bizonyíték az egészre a saját érzékszerveimből fakad, szóval nem teljesen megbízható. Aztán egyszer majd én is felébredek egy kádban, amiből épp kihúzták a dugót és megindulok lefelé a lefolyó felé. Na de mindegy, ez a gondoltat most nem rólam és az elképzelt vagy épp valós univerzumomról szól, hanem arról, hogy reggelente mindig zenét hallgatok a kocsiban befele, amit a zenelejátszó véletlen generátora állít elő. Megfigyeltem, hogy bár elvileg a véletlennek tényleg véletlennek illene lennie, a lejátszónak inkább hangulatai vannak. Ma például romantikus hangulatban volt, de előfordult olyan nap is, amikor szintén teljesen véletlenül csak kemény zenét játszott. A végén, még állampolgárságot fog nekem kérni! Kénytelen leszek lefotózni neki egy menekültellenes óriásplakátot, hogy tudja hol a helye..

Megfelelő hangulat

Ilyen sem fordult velem elő már egy ideje! Hibáztam a vécépapír gurigák tartóba helyezésével. Eddig szentül meg voltam győződve arról, hogy a készleteinket a lépcső alatt tartjuk és nekem annyi a dolgom, hogy előveszek pár új gurigát és a megfelelő tartó, megfelelő helyére suvasztom be azokat. Eddig ez így is volt, de eztán már másképp van! Ugyanis nem mindegy, hogy mit veszek elő a lépcső alól! A rongyok kapcsán már megszokhattam, hogy a lakásban külön célokra külön rongyok léteznek és összekeverni őket főbenjáró bűn, de ezt eddig nem tételeztem volna fel a papírokról. De nem, hibáztam. Ugyanis, nem törődve azzal, hogy még csak november van, hanyag és nemtörődöm módon a karácsonyi vécépapírt tettem be, ezért a nejnek vissza kellett gyűjteni az összeset és hagyományos, fehér színű klópapírral feltölteni a tartókat. Jobban kell figyelnem. Mindent a megfelelő hangulat végett. Karácsonyra, karácsonyi mintás vécépapír dukál. Mintha a fenekemnek nem lett volna eddig mindegy..