Dinnye

Aki nem a haverom Dinnye, hanem a görög. Vekengtem a közelmúltban arról, hogy idén nyáron még nem ettem igazán jó görögdinnyét. Igaz sárgát sem, bár abból vettünk cukordinnyét, amit Dél Amerikából hoznak ide, talán Venezuelából vagy valami hasonlóan egzotikus helyről - az momentán jó volt, de a honi termés ízetlen. Tegnap megpróbálkoztunk újra a dinnyevásárlással, igazolandó a nej elméletét, hogy nagy dinnyét kell venni, mert aminek volt ereje nagyra nőni, az biztosan jó már. Nos nem ilyen szoros az összefüggés, sőt, a dinnyénk a hűtőben azt igazolja, hogy nincs ilyen összefüggés. Na nem vetném a dinnyét egyből a ganéra, de  majdnem. Azt hihetné az ember, hogy itt van ez a gatyarohasztó meleg, minek lenne ez jó, ha nem a dinnye cukorfokának? Aztán persze meg nem. Ha nem süt a nap, joggal mondhatják a termelők, hogy persze azért nem édes, mert annak jó kis napsütés kell, de lassan ott tartunk, hogy a napból is elég lesz és a dinnye továbbra sem édes. Mi a fene van a dinnyéinkkel?