Gondoltam, hogy megemlékezem a télapóról. Nem a piros kabátos Coca-Cola reklámos bácsiról,
hanem az alkalomról, amikor megajándékozzuk egymást. Idén volt az első, kiegyensúlyozott,
amikor mi is ajándékot kaptunk a kölöktől, nem csak ő tőlünk. Eddig valahogy természetes
volt számára, hogy ő kap, de valahogy az nem, hogy neki is kéne. Mert nem csak adni jó, de
kapni is. Persze ehhez kellett némi előzetes műhelymunkát végeznem, pár elejtett mondatot
jókor és jó helyen elmondani. Szerintem hasznos volt a megállapítás, hogy mi is szeretjük
a csokoládét és biztosan hoz nekünk a mikulás, hiszen egész évben jók voltunk és
megérdemeltük. A kölöknek úgy tűnik, hogy leesett a fél krajcár, így a három pár cipőben
mindegyikben két-két csomag volt. Olyan jó volt ezt látni végre..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése