Miért?

Közelmúltban történt az, hogy felmerült bennem a vágy, hogy olyan emberekkel beszéljek, akikkel régen közös volt az életünk, de pusztán a tényen kívül semmi más kapcsolat nem volt közöttünk. Talán csak köszöntünk egymásnak, de akkor sem személyre szólóan, csak úgy a tömegbe bele. Nyilván az együtt töltött idő jogosított fel arra, hogy a kezdő lépéseket megtegyem, hiszen az ismeretséget egyértelműen és kölcsönösen jeleztük, azaz mind a ketten bejelöltük egymást a fészbúkon - mintha ez jelentene valamit. Az ismerjük egymást - az a dolog, ami a valóságtól a lehető legmesszebb áll, de úgy gondoltam, hogy ezen ideje változtatni. Ugyanis le lehet élni egy életet úgy, hogy elélünk egymás mellett és semmit nem tudunk egymásról. Hülyén érezném magam attól, ha tudnám, volt egy lehetőségem és rajtam múlott. A megszólított erre azt kérdezte, hogy - De miért? Először elmondtam azt, amit itt a bevezetőben is megemlítettem, de azóta eszembe jutott az, hogy a kérdés sokkal mélyebb, mint aminek a felszínen látszik. Azóta is ezen gondolkozom és nem jöttem rá a válaszra. Miért is?