Természetes

Egyszer egy utazó Indiában járván, leszállva a vonatról mondjuk Kalkuttában észrevette, hogy minden csomagját megfújta egy kedves ismeretlen. Annyi pénze sem maradt, hogy a barátait fel tudja hívni, hogy segítsenek neki. Egy gazdag szikh úriember adott neki tíz rúpiát - ezzel mentve meg az életét egy ismeretlen városban. Amikor kérdezte az embert, hogy hogyan tudná visszaadni a kölcsönt, az öreg szikh azt mondta, hogy neki nem szükséges. Ha találkozik egyszer egy hasonlóan rászorulóval, akkor jusson ez eszébe és neki segítsen. Ez a példabeszéd jutott eszembe és mondtam el akkor, amikor tegnap visszaadtam azt az usb kulcsot, amit az asszony talált a vasútállomáson. Bár több autó keresztülhajthatott rajta, de nem ment tönkre, helyre lehetett állítani. A tartalmából sikerült telefonszámot kinyerni és a nyomozás eredményeképp meglett a tulajdonos és tegnap sikerült is visszaadni neki az eszközt. Ugyanúgy hálálkodott mint a példabeszédben az utazó és engem bőven kárpótolt az öröme, hogy visszakapta a fontos adatait, amit már nem is remélt. Eszembe jutott az, hogy én is mennyire örültem annak, amikor előkerültek azok a dolgok, amiket elveszítettem. Ha ő is folytatni fogja a gyakorlatot és visszaad valamit másnak amit az elveszített, a világ egy kicsit újra jobbá válik. Már csak ezért is megérte..