Hülye gondolatok

Mióta fix dologgá vált, hogy szeretve tisztelt kormányunk megszabadít a nyugdíj megtakarításommal járó kínzó felelősség terhétől azáltal, hogy ellopja a megtakarításaimat, egyre csak azon gondolkodom, mit is lehetne tenni. Semmi jó nem jut az eszembe, viszont gondok között őrlődöm. A gondolatok kavarognak a fejemben, és napok óta rosszul alszom. Tudom, hogy egy országnak az a megfelelő, ha az állampolgár még a nyugdíj jogosultsága előtt feldobja a pacskert, de nem gondoltam volna, hogy erre aktív késztetést is érez a jelenlegi kormány, amit ezek után nyugodtan hívhatnánk ezentúl akár rezsimnek is. Egy biztos, nem fogok aktívan résztvenni abban, hogy én adjam oda nekik a befizetéseim, tehát kénytelenek lesznek elvenni. Az már látszik, hogy a működési kölségek radikális csökkentésével kinyírják a magánbiztosítókat - lehet, hogy lesz elég maradó, de nem fogják tudni finanszírozni a működésüket - így nem megoldás az önkéntes pénztári tagság sem. A rezsim, bár a magánnyugdíjpénztárnak szándékszik levágni a fejét, az önkéntes torkára csak rááll, hogy ne kapjon az sem levegőt, így választási lehetőség sem marad. Talán a legjobban az automatikus átléptetéssel lehetne a legjobban járni, mert az nem jár beleegyezéssel - igaz úgy tűnik, mintha érdektelen lennék, de ugyanakkor ők kezdeményezik az átvételt és nem én adom oda. Ha egyszer, valami csoda folytán születik egy olyan felelős vezetés, aki tényleg vissza akarja állítani ezt a rendszert, akkor talán ebből a megoldásból lehet majd a legjobban visszamenni oda, ahol nem pillanatnyi politikai érdekek miatt verik a csalánt a mi befizetéseinkkel..