Lustaság

Ma a lustaságomról írok. A családom nőtagjai szerint én lusta vagyok, és emiatt sokat fogunk veszekedni a közel és távoli jövőben. Szerintem abban az értelemben nem vagyok lusta, ahogy ők gondolják, de ez a definíciótól függ. Persze, ha úgy definiáljuk a lustaságot, hogy akkor tekinthető lustának valaki, ha nem csinálja rögtön azt, amit én kitalálok, no igen, akkor tényleg lusta vagyok. Szeretek mindent kedv szerint végezni. Persze vannak dolgok, amikkel nem lehet várni, azokat meg kell csinálni, de hiszem és vallom, hogy viszonylag kevés ilyen dolog van. Amúgy meg miért ne lehetne kedvvel végezni a dolgokat? Miért kell azonnal és mindent megcsinálni, amit egyesek kitalálnak? Amúgy mindig is mondtam, hogy a lustaság viszi előre a világot. Ha az ember megelégedett volna azzal, hogy három nap alatt ér el gyalog a nagynénikéjéhez Zagyvaküküllőre, akkor sosem gondolkodott volna vasútról és autóról, tehát a lustaság ilyen értelemben abszolút hasznos dolog. Most már csak a nőknek be kellene ezt látniuk, ami persze vágyálom...