Előítélet

Mindenki előítéletes valamilyen formában. Én is. Ma éppen a kórházi labor felé hajtottam reggel, amikor megjelent mögöttem egy fehér nagymotoros srác. Két oka is volt annak, hogy egyből rosszra gondoljak - részben nagyteljesítményű motorral volt, részben Kosd irányából érkezett. (Nagyanyám szerint Kosdról még a disznó se jó!) Rögtön elképzeltem, hogy mit fog itt nekem bravúroskodni, hogy megelőzzön, már készültem arra, hogy hogy meneküljek ha úgy gondolná, hogy velem vettet véget az eddigi életének, vagy esetleg ezzel a szembejövőt tiszteli meg. De nem történt semmi. Követési távolságot tartott, normálisan vezetett, sőt még indexelt is, amikor elkanyarodott. Egy jópont Kosdnak. A motorosokkal szembeni előítéleteim továbbra is változatlanok.

Motorosok

Tudtam mi (nem) hiányzik. A jó idő beköszöntével egyre több motoros merészkedik ki az utakra, borzolva a többi közlekedő idegrendszerét. Irigylésre méltó néha a nagy sebesség, a gyorsulás, a földi repülés, de árnyoldalai is vannak. Ha egy embernek túl sokszor lesz előnye abból következően, hogy ő széles utca helyett apró nyomom jár, ha sokszor elmehet és el is megy gondtalanul és büntetlenül, hajlamos levonni a következtetést, hogy ezt mindig megteheti, és sajnos ez rendszerint be is következik. Sokan azt hiszik, hogy őket a száguldásra teremtették és mindenki más akadály és az előnyüket mindenáron kikényszerítik, és ha nem kapják meg még nekik áll feljebb. Bár így belegondolva erről egyáltalán nem is a motor tehet..