Mintha nem lenne épp elég bajom az utóbbi időben, nőtt egy bigyó a talpamra. Igazából már régóta megvan, eddig nem zavartuk egymás köreit, tulajdonképpen mint bőrkeményedést fogtam fel ami ha megnőtt, levágtam, de ennyi volt a kölcsönös ügyünk egymással. Egészen mostanáig. Ugyanis nem elég, hogy időnként megnő, és ha pont erre lépek rá akkor fáj - ez ugyanis olyan probléma amivel éveket lehet élni, hisz nem muszáj pont azt az egy pontot használni járásra a talpamon, így békét lehetett kötni vele. De az utóbbi pár napban egyoldalúan felrúgta a köztünk lévő, szó szerint érzékeny status-quót, ugyanis fájni kezdett már akkor is, ha nem helyezem rá a súlyom. Azt hiszem itt az idő és lépnem kell! Mindezt a szó szoros értelemben véve. Akár csak a Hegylakóban, csak egy maradhat! Valakinek mennie kell!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bőrkeményedés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bőrkeményedés. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. január 9., hétfő
Bigyó
Címkék:
bigyó,
bőrkeményedés,
gondok,
gondolatok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
