Mióta az egészségtudatosság kedvéért bizonyos napokon biciklivel jövök munkába, átlag kétszer akarnak elgázolni egy út alatt. Ez a rideg valóság. Pedig igyekszem defenzíven vezetni - ezért sikertelenek ezek a próbák, de valljuk be a közlekedési partnereken nem múlna a sikertelenség, elmondható, hogy mindent megtesznek az ügy érdekében. Szóval mondtam is, hogy ejnye, tán angyal szállt le közénk, hogy az utóbbi két alkalommal senki nem tört az életemre? Nos a természet az átlaghoz közelít, így ma bőven volt részem abban, hogy megpróbáljanak kivasalni. Egy mozgássérült bácsi a kocsijával, miután előbb megállt egy ismerősével beszélgetni az egyirányú utca bal oldalán és elindult amikor mellette voltam, majd amikor észrevette, hogy el fogok mellette menni, akkor rám húzta a kormányt, amikor közvetlenül a körforgalom előtt előzött meg valaki, majd egész a padkához szorított, mert ő onnan szeret kikanyarodni, majd egy másik delikvens, aki előttem akart bevágni a kikanyarodáshoz ugyanebből a körforgalomból. Majd a teherautó, aki körülnézett a bicikliút előtt, hogy miről is van szó, majd amikor detektálta, hogy csak egy biciklis jön, akkor merészen kihajtott, majd megállt előttem. Szóval milyen is volt a hetem kerékpáros szempontból? Azt hiszem tök átlagos..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése