Proteinszelet

Vettem egy proteinszeletet. Ez önmagában nem egy olyan hír, aminek meg kellene rengetnie a világot, csak úgy megjegyeztem. Régóta kacérkodtam a dologgal, neves cég terméke, nyilvánvalóan aranyáron, de vésztartaléknak szántam parawaiting idejére vagy a fene tudja mikorra, ha mardosó éhség törne rám és semmi más esélyem nem lenne az életben maradásra. Szóval vészhelyzeti tartaléknak. Persze úgy jártam vele, mint a valamikor korábban megénekelt mesesajttal. Az ember csak nézegeti és mivel nem hangzik rosszul, így vágyódni kezd rá, de mivel nem kaphatja meg azonnal így mindenfélét elképzel róla, pedig ha megszerezhetné, azonnal rájöhetne, hogy óborzalom! Egy rakás szerencsétlenség, egy gasztronómiai baleset. Persze megérthetem, ha testépítők ilyet esznek - hisz a formás izmokért szenvedni kell és itt a szelet gyártói a szenvedést halálosan komolyan gondolták! Csak azért nem dobtam ki a kukába az első harapás után, mert sajnáltam kidobni. Nem akartam két kidobást, mert ugye ha már a pénzt kidobtam, akkor inkább kárba menjen, ne pocsékba. Szóval a müzliszelet lényegesen olcsóbb és nagyjából kétezer-hétszáztízenhétszer jobb is.