A párhuzamosok lehet, hogy a végtelenben találkoznak, de a párhuzamos valóságok soha. Az a jó bennük, hogy egymástól függetlenül képesek létezni és békésen megférnek egymás mellett, vagy legalábbis nem érdekli őket a másik. Nap mint nap szembesülünk ezzel, már csak ott is, amikor valakik mást gondolnak ugyanarról a dologról. Teszem azt, amikor az unokatestvérem hazalátogatott és az előre megbeszélt látogatását lemondta, majd közölte, hogy abban az évben nem is jön, mert a rokonainál sokkal fontosabb dolga akadt egy keresztelő főpróbája címén - szóval amikor én ezt hiszem, hogy ez történt, ugyanakkor most egy levélből megtudhatom azt, hogy ő mindenképpen meg akart látogatni csak én addig vacilláltam, amíg nem lett az egészből semmi, pedig ő akart jönni nagyon. Csodás dolog ez a fizika és ezek a párhuzamos terek. Csak kár, hogy én a saját dimenziómban nem erre emlékszem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése