A hétvégén kirándulni voltam a Mátrában. Elindultunk az Ilona vízesés felé, de nem álltunk meg ott és hagytuk annyiban az egészet, hanem megmásztunk a közelben lévő csúcsot is, aminek a legmaradandóbb emléke az volt, hogy jó sok sombokor volt a tetején és jó múltkorában innen lefelé estem be egy kisebbfajta szakadékba. Na jó, utóbbi túlzás, nem estem, hanem csúsztam, borultam, stb. Igaza van az ősi bölcsességnek - a lejtőn nehéz a megállás. Som most is volt és még pofára sem sikerült esnem lefelé, pedig igyekeztem serényen. Mire visszaértünk a táborba, alaposan elfáradtam. Megnéztem a lépésszámlálót, amit nagy bölcsen elindítottam odafelé és megállt bennem az ütő! Ilyen még sosem fordult velem elő, a műszer 16384-et mutatott! Gyönyörű kerek szám lett! Volt kollégám szerint a számok vagy legyenek prímek, vagy kettő hatványai és ez utóbbi most teljesen véletlenül bejött! De miért kerek? A 16384 az hexadecimálisan pont 0x4000! Na ugye! Hexadecimálisan pont 4000 lépést megtenni nem semmi..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése