Nyugdíjas szombat

Eszembe jutott a fürdés közbeni fene nagy nosztalgiázás közben, hogy a szekerünk kezd visszakanyarodni a korba, amit az istenadta nép egyszerűen csak átkosnak említ. Ezzel kapcsolatban merült fel bennem egy ötlet. Kezdődött azon, hogy egy tanulmány szerint jót tenne az iskolásoknak a kilenc órás sulikezdés a nyolc helyett. Legfeljebb egy órával tovább maradnának, de sokkal kevésbé lennének fáradtak. A jelenlegi egésznapos iskola elképzelésbe bele is férne. Amúgy régen is mintha ilyen lett volna az iskola - mármint ott kellett ülni délután négyig. Itt szabadult el aztán a vezérhangya, mert eszembe jutott az is, hogy akkortájt minden második szombat volt csak szabad, lassan bevezethetnék azt is. Mondjuk megszavaztatnák demokratikusan népszavazással, hogy legitim legyen. Nyilván elég lenne egy 'társadalmi konzultáció' is, de ha lúd, akkor legyen László. Meg az mno-n is jobban mutat. A siker titka az lenne, hogy azt kellene mondani, hogy az lenne az alapja a nyugdíjalap konszolidációjának és a nyugdíjemelésnek, hogy ezt a szombatot mindenki mint szolidaritási napot dolgozná le, a javadalmait nem kapná kézhez, hanem a nyugdíjalapba utalnák. Lehetne mondani, hogy ezt jóváírják az egyéni számláján, de mivel olyan azóta sincs, nem zavarna sok vizet. Ez újabb lépést jelentene a munkaalapú társadalom felé, hisz munka lenne, pénz meg nem járna érte. A nyugdíjasok úgyis sokan vannak és idejük is van arra, hogy eljárjanak szavazni, így el is mennének és szépen meg is szavaznák maguknak a dolgot. A többiek meg örülhetnének, hogy luk van a fenekükön..

Olvasnivaló

Jonas Jonasson - Az analfabéta, aki tudott számolni. Ezt a nevében is talányt megfogalmazó könyvet olvastam el a legutóbb és tetszett. A könyv fülszövegében leírtak nem fukarkodtak a dicséretekkel, amikor jellemezték a művet, persze ettől még lehetett volna akár rossz is a könyv. A fordító Rejtői magasságokba tette az írót, illetve ezt az alkotást, amit azért vitatnék, de az tény, hogy a könyv szórakoztató és lebilincselően szürreális, kellemes olvasmány egy délafrikai lányról, aki tulajdonképpen egy atombomba és egy furcsa közlekedési baleset következtében találja meg a boldogságát. Már csak azt remélhetem, hogy nem fogják megfilmesíteni. Ha mégis, akkor viszont nem szabad megnézni a filmet - ez egy nagy tanulság..

Hirdessen fennen szállva!

Bizonyos emberek gondolhatják az írásaimat olvasva, hogy nekem semmi sem jó. Persze lehet ilyen olvasata is a dolognak, de nem tartom magam ettől még dulifulinak, kék törpésen szólva. Pusztán azért zsörtölődöm, mert nem látom át bizonyos dolgokról azt, hogy mi a hasznuk amellett, hogy szemmel látható káruk viszont van. Ilyen például a légi hirdetés. Belátom azt, hogy bizonyos hirdetéseknek van szemmel látható eredménye. Az ételhirdetések hatása közvetlenül kimutatható a közeli büfék forgalmában. Tehát, ha elhúznak előttem egy baromi nagy tejfölös sajtos lángost repülőn, akkor lehet, hogy felpattanok és elrohanok sorban állni a lángososhoz, de amikor egy 'Vegyél Hp laptopot egy bizonyos kft-nél!' megy el előttem ötpercenként, akkor nem indul meg bennem semmi. Legalábbis olyan, amitől laptopot vennék, inkább irigységgel gondolok Texasra, ahol vehetnék nagykaliberű légvédelmi fegyvereket is, hogy amikor a hatodik körben jön a laptop.hu az égen, akkor meg tudjam mutatni neki azt, hogy rosszallom a dolgot és ideje lenne békésebb vizekre eveznie..