2011. február 28., hétfő

Mekkora hülye!

Anyám szeret engem. Ezt minden beszélgetésünkkor meg is erősíti, mint ahogy azt is az értésemre adja, hogy mekkora nagy hülye vagyok! Még szerencse, hogy az ő zsenije kordában tudná tartani a hülyeségemet, időben rávilágítva a visszásságokra, amiket én, a saját és különbejáratú hülyeségem miatt felfogni képtelen vagyok. De hát ugye, mivel ilyen vagyok - lásd fenn - nem fogadom meg a briliáns tanácsait az élettel kapcsolatban, így a legnagyobb jóindulata ellenére az én sajátos módomon élem az életem - pedig ő megmondta! Többnyire utána azt, hogy ő előre látta, csak nem akart szólni. Illetve hiába is szólt volna, mert hiszen én hülye vagyok. Vajon mi lenne akkor ha még nem is szeretne??

Csapás csapás hátán

Újabb unalmas hét kezdődik. A napok szinte annyira egyformák, hogy észre sem veszem, hogy telnek. A program ugyanaz, változás vagy világmegváltás sehol. Ráadásul most a facebookba sem tudok belépni - már másodszor fordul elő ugyanaz a hiba - a fiókom elérhetetlen az oldal hibája miatt. Furcsa, hogy telefonról be tudok lépni, illetve más kollégámnak nincsen ilyen gondja. Mi a baja a fiókomnak? Azt hiszem ki kell húznom, hogy belenézhessek..

2011. február 26., szombat

Rekord

Ma rekordot döntöttem pulzusszámilag. A legkisebb eddig mért értékem a
47 volt percenként. A 62-re mondták azt, hogy nekem az kevés egy kicsit,
erre itt van ez. Viszont tudom, hogy ha elkezdek émelyegni, akkor az ezt
jelenti. Legalább már ezt is tudom. Hurrá!