Betegnek lenni

Betegnek lenni nem kellemes állapot. Amúgy fel sem tűnik, hogy a szervezetünk egyensúlya milyen törékeny, amikor teszi a dolgát fel sem tűnik, hogy mennyi minden elromolhat benne és ha ezt meg is teszi, akkor hosszan tartó, felettébb kényelmetlen állapot következhet be. Hétvégén nekem is sikerült erre rájönnöm, bár kívülálló számára lehet, hogy rövidnek tűnik, de minden egyes ebben az állapotban töltött percet nagyon hosszúnak éreztem, megspékelve az erőtlenség és magatehetetlenség eléggé nyomasztó érzésével. A az eset tanulsága: sose legyetek betegek! Egy csomó kellemetlenségtől megkímélhetitek magatokat..

Ezek a nők!

Minden gyerekkorban kezdődik már! Ez a megállapítás igazolást nyert a mai nap. Reggel, egy szem kölköm sündörögte ki magát a szobájából, látszott rajta, hogy nagyon mondani akar valamit. - Apa, engem annyira szeretnek a nők, hogy fürdőruhás képeket küldözgetnek nekem! Kissé hitetlenkedve néztem rá, de megerősítettem abban, hogy ez jó, ennek örülni kellene. De a következő kép már igazán meglepett. Gyerekkorunkban sok csibészséget csináltunk mi is, de akkor még csak az volt a divat egy 10 éves gyerek életében, hogy kiderítse, milyen színű bugyi van a kedvesen, de az eszünkbe sem jutott volna, hogy az illető lány mms-ben küld magáról aktot, hogy elnyerje a fiam szívét...

Szemétség

Már egy ideje figyelem a kukánkat. Szó se róla szemrevaló kuka, helyre kis edényzet, ahogy hivatalosan mondva vagyon. A lehető legkisebb méretűt vettük, amit lehetett, de mióta szelektíven gyűjtjük a hulladékunk azóta alig lötyög benne valami ilyenkor csütörtökönként, a hivatalos hulladék elszállítási napon. A környékbeli edényeket is figyelem, némelyik csordultig van szeméttel, a felpúpozott anyag alig tartja meg a ráhelyezett fedőt. Micsoda ellenpont! Ha komposztálnánk is, akkor szinte nullára lehetne levinni a kibocsájtott, de hasznosíthatatlan törmelék arányát, miközben más, aki cseppet sem törődik ezzel az aprósággal, feldolgozható nyersanyagokkal szennyezi és tömi tele a környékbeli szemétlerakókat. Lehet, hogy mindenkinek egy kicsit kellene odafigyelnie csak?