Csalódva

Csalódni roppant egyszerű dolog. El kell hozzá képzelni valamit, valami jót és ideálisat, szépet és gömbölyűt, aztán persze, ha nem úgy lesz, ha mégis szögletes vagy egyenesen tüskés, akkor máris ott a csalódás. Pedig lehet, hogy csak nem kéne elképzelni, nem kellene az embernek beleélnie magát a gömbölyűbe és puhába és máris sokkal egyszerűbb lenne az egész..

Alternatív

De nem zene. Foglalkoztat egy ideje az, hogy mesét fogok írni, egy alternatív befejezést a Piroska és a farkas meséhez, vagyis inkább egy továbbgondolását az eredeti történetnek - amit persze már mások is megtettek - de amiben nem fehér és fekete minden. Piroska inkább gonosz, a farkas elsősorban nyugalmat akar öreg korára és inkább a családjáról gondoskodna, a nagymama Stockholm szindrómás és halott - neki nem szántam különösebb szerepet a történetben. Nem tudom mire jutok vele, lehet, hogy nyugdíjasproject lesz, mint az alternatív falum, amit gondolatban már megalapítottam, de sosem kezdtem el igazán. Meglátjuk - a vak is ezt mondta..

Repül az idő

Ilyen postokat szinte rendszeresen írok. Az idő repül - ezzel semmi újdonságot nem mondok, hisz ezt már Stirlitz is mondhatta volna a Tavasz 17 pillanatában, de szinte mindenki rájön, amikor egy kissé tágabbra nyitja a szemét és a máról holnapra élés helyett egy nagyobb időtávot néz. Egykor elképzelhetetlen időtávokat ugrottunk és ugrunk át azóta is. Ilyen például a nyári szünet. Szinte most kezdődött és egy pillantás után már augusztus van. Lassan, de biztosan átveszi a 'mit csináljunk valami értelmeset a büdös kölökkel, hogy ne üljön egész nap a gépe előtt' kínos gondolatától a szerepet a 'mit csináljunk a büdös kölökkel, hogy hajlandó legyen végre tanulni is, hiszen az a dolga!' gondolata. Kardinális kérdés! Lassan itt a karácsony is..