Ragaszkodni kár

Azt hiszem senki sem értékel valakit igazán, ha az ragaszkodik hozzá. A dolgok értéküket vesztik, ha egyszerűen hozzájuk lehet jutni, akkor válnak igazán drágává, ha nem érhetjük el, ha küzdeni kell érte. Nem is a dolog válik értékessé ezáltal, hanem a saját befektetett munkánkat értékeljük nagyra. Azt hiszem, hogy a ragaszkodás helyett inkább undok leszek. Ez mindenkinek jobb lesz így, azt hiszem..

Szebb jövőt!

Egy pólón olvastam ezt a mondatot, amely mindenki vágya lehetne. Jelenleg azonban az emberek egy része elvonatkoztat e kijelentés tartalmától és a mögöttes politikát veszi elő, noha az emberek vágya valóban egy békés szebb jövő lehetne. Az eddigi életem felét egy olyan rendszerben éltem le, ami szintén egy szebb jövőt helyezett kilátásba. Az a helyzet, hogy az ígérgetésben mindegyik politikai erő nagyon jó, de a betartásban már kevésbé, illetve bizonyos értelemben nagyon is. A távoli jövőben elkövetkező kánaán reménye, a gyerekeink vagy az ő gyerekeik számára létrejövő szebb világ ábrándja elveszítette számomra a vonzerőt, mert az ilyenfajta ígéretek a mában mindig valami megszorítást jelentettek. "Csak most kell egy kicsit meghúzni a nadrágszíjat és holnaptól sokkal jobb lesz!" Ebből az ígéret első fele mindig teljesült az utolsó meg sosem. Azt hiszem éltem már eleget ahhoz, hogy ne bízzak egyetlen politikusban vagy az általa tett bármilyen ígéretben. Tudom, hogy egy önző dög vagyok, de én már a saját életemben is jól akarok élni és ha szebb múltat már hiába kívánnék, inkább szebb jelent akarok! Magamnak és mindenkinek egyaránt.

Akarok

Akarok egy záport. Egy egészen kicsikét vagy ha lehet választani, akkor lehet nagyobb is, kevés égzengéssel, villámlással. Lehet csendes eső is, legalább félórás, de inkább több. Még jó, hogy nem vagyok válogatós.