Korlátlan ideig (avagy a nap kérdése)

A nej vett egy csizmát, majd nem tetszett neki és visszavitte. Ez teljesen hétköznapi dolog eddig, azt is mondhatnám, hogy egy nő üzemszerű működésébe bőven belefér. A bolt viszont, nevezzük most I&N-nek a békesség kedvéért, (hogy anonimizáljuk!) azt a gyakorlatot folytatja, hogy nem ad vissza pénzt, hanem egy korlátlan ideig érvényes, levásárolható utalványt ad, amit majd be lehet váltani. KORLÁTLAN IDEIG!!!  Nem is tudom, hogy gondolták? Évmilliók múlva a nap vörös óriássá fog válni és a Föld belezuhan és elég, vagy nemes egyszerűséggel bekapja és elfogyasztja reggelire, így az általunk ismert földi élet megszűnik létezni! Hogy vásároljuk le ezután a csizma árát? Na, hogyan?

A nap kérdése

A nap kérdése viszonylag egyszerű is lehetne, bár valójában sokkal bonyolultabb, mint az élet értelme, illetve a végső kérdés, amire persze a válasz negyvenkettő. Ugyanis a kérdés a MÁV jegyár képzésére vonatkozik és az tudvalevő, hogy a szinte lehetetlen problémák közé tartozik. Szóval ma vonattal jöttem, mert így se idegeskedni, se rohanni nem kellett és a villamos itt tett le az épület előtt, éppen csak idesétáltam és kész. Volt némi üdítő séta Zuglóban, Rákosrendező állomástól a Kacsóh Pongrác útig, de ez kellett. De vissza a kérdésre. Az előttem vonatjegyet vevő hölgy a mai és a holnapi napra is vett két félárú retúrjegyet a Nyugatiba, míg én csak a mai napra vettem egy teljesárú retúrt. Ő mindezért 940 forintot fizetett, még mondta is a pénztáros, hogy adjon 40-et ha van és az ezresből kapott vissza egy százast. Nekem a jegy 930 forintba került, ezresből hetvenet kapván vissza. Vajon miből jön a különbség?

A nap kérdése

A modern kor vívmánya-e vagy netalán átka az, hogy emberi kommunikáció helyett megelégszünk egymás facebookon keresztüli bökdösésével? Erre azt hiszem csak az idő adhatja meg a választ.