Az első

Ma reggel olvastam egy cikket, a rendszeresen vásárolt havilapomban. Egy bácsiról szólt, aki mozdonyvezető volt Pécsett, és közel negyed évszázadig ugyanazt a típust vezette. Összenőttek, akár csak két testvér. Erről jutott eszembe az első számítógépem, amin elkezdtem a szakmámat, illetve az akkori hobbimat. Még abban az időben tettem egy olyan fogadalmat, hogy szerzek belőle magamnak egyet, hogy láthassa az unokám, min tipródott a nagypapa, amikor annyi idős volt mint ő. Megszereztem, és ma ott pihen a szobámban, emlékeztetve azokra a boldog időkre, amikor egy fűtetlen helységben, nagykabátban, világítás nem lévén, a tévék fényében kerestem a billentyűket a klaviatúráján. Ezúton áldom a sorsomat, hogy gyermekkori álmomat elfeledve mégsem lettem mozdonyvezető, mert most hogy is nézne ki egy bazi nagy mozdony a kertünkben?