Gyömbér

Egy furcsa barna gyökérdarab. Kicsit olyan mint a nőszirom gyökérdarabkája és elsőre ehetetlenül csípős. Az élettani hatásai, mint a legtöbb fűszernek jók, ezért, illetve azért mert az utóbbi időben rákattantam az erős, fűszeres ízekre, tettem vele egy próbát. A legutóbbi gyömbérélményem a szusihoz adott pácolt gyömbér volt, ahol a pácolás finomított a növény vadságán és kellemes rózsaszínbe öltöztette a gyökérszeleteket. Állítólag ez a friss alapanyag jellemzője. A pácolást odahaza is el lehet követni - gyorsan tájékozódtam is a netről. Rizsborecet kell, de tulajdonképpen jó a balzsamecet is hozzá. Négy kanál ecethez kell két kanál cukor és a vékonyra felszeletelt és egy órára besózott majd kicsavart gyömbérszeleteket az így elkészült pácban kell legalább egy napig a hűtőben érlelni. Ha szerencsénk lesz, másnapra enyhe lazacszínt kap. Na én nem voltam ennyire szerencsés, de az íze nagyon jó lett. Azt hiszem belevágok a gyömbérpácoló iparba is.