A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bogarak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bogarak. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 14., csütörtök

Cserebogár újra

Rengeteg a hibás bogár, így nagyon sokan szorulnak cserére. Egész felhőkben rajzanak a friss hajtások körül, főleg alkonyatkor. Ha az ember figyel, feltűnhet neki a moraj, ami a szálló rovarok folyamatos zümmögéséből jön elő. Ha valaki állt már rajzó méhek kötött - én igen - az hallhatott ilyesmit. Félelmetes belegondolni, hogy komoly bajban lennénk, ha hirtelen piranhabogarakká válnának és kitalálnák, hogy a fiatal rügyek helyett inkább emberhúst esznek. Hitchcock mit hagyott ki!

2009. december 10., csütörtök

Bogáragy

Ma a begyújtás előtt a padlón kepesztő bogarakat nézve jutott eszembe ez a gondolat az agyakról. Itt van ez a kis rovar, összehasonlíthatatlanul kisebb aggyal, és ő azzal a csöppséggel ugyanazt teszi mint mi ezzel a naggyal. Él, mozog, szaladgál, eszik, elkerüli azokat akik őt eszik, szaporodik, esetleg utódot gondoz, egyesek bonyolult kolóniák szabályrendszerében élnek, repülnek és hazatalálnak, nem pusztítanak ki más értelmes lényeket vagy nem mérgezik élhetetlenre környezetüket. Mindezt egy akkora szervvel, amit meg sem találnánk egy tányér rizsben. Erre meg itt vagyunk mi egy hatalmas aggyal, aminek puszta súlya is képes lenne megölni ezeket a parányokat csupán csak azzal, ha magasról ráesik, és nem teszünk ennél igazán többet, sőt! Lehet, hogy már végre ki kellene használnunk valahogy a nagyságban rejlő különbséget!