Üvöltő szelek

Ellopva egy népszerű könyv címét most már én is tudom milyen az ha a szelek üvöltöznek az ámbituson. Az éjszaka nagy vihart kaptunk, a környéken a széllökések meghaladták a 110km/h értéket. Azt hittem eső is lesz ezért lementem becsukni az autó meleg miatti nyitva hagyott részeit, amit nem szerettem volna ha reggel nedvesen találok. A látvány félelmetes volt, a harsogó szél mellett a lámpafénynél vadul gesztikuláló bokrok és fák illetve a kertben körbe körbe nyargaló kuka adta meg az alaphangulatot. Tisztára mint egy rossz horrorfilmben. Nem is néztem tovább, gyorsan visszafeküdtem mielőtt Freddie Krüger is megjelent volna a baltával. Már csak ő hiányzott a teljes összképhez..

Lidérces éjszaka

Vannak jó és rossz éjszakák. Amikor az embert húzza az ágy, amikor csak lehunyja a szemét és már reggel van, vagy édes álmok jönnek - az jó, viszont nehéz gondolatoktól terhelten, fájásokkal ébredni, állandó harcot folytatni, hogy az álomtó hűs vizébe dughassuk a fejünket - ez egyértelműen a rossz éjszakák közé tartozik. Már ha az ember nem mazochista és nem szeret szenvedni. A magam részéről éjszaka aludni szeretek, derűs álmokat hajszolni a napsütötte álomréten, nem pedig harcot folytatni minden egyes álompercért. A mai éjszaka lidérces volt, semmi nem használt, megváltásként vártam a macska és az ébresztőóra csörgését. Szerencsére kimenekítettek ebből a borzalomból, és végre elindult a nap, viszont a fájások bennem vannak, emlékeztetve, hogy nem minden éjszaka fenékig tejfel..