Jobban élünk, mint négy éve! Ez már biztos, hiszen magamon látom. Ránk penészedett egy darab sajt a hűtőben, pedig szem előtt volt, de sokszor az bújik el legjobban, ami ott van az orrunk előtt. Elég csúnyán nézett ki, a modern csomagolás nem csak eladhatóvá teszi a terméket, de a gombák növekedésének is kedvez. Szinte láttam lelki szemeimmel, ahogy vad gombatörzsek eszik a sajtomat. Persze a sajt maga is bizonyos gombatörzsek munkájának a gyümölcse, szóval itt nem egy szimbiózis volt, hanem öldöklő testvérháború! Pár éve még egészen biztosan megmostam volna, vagy megkapargatom egy késsel a felszínét és minden további nélkül megeszem így, de hatott rám a nej aknamunkája, aki azt állítja, hogy a penész nem csak a felszínen hat, hanem fonalakat ereszt orvul bele a matériába is, úgyhogy ahol csak megjelent, ott kénkő és pusztulás jár a nyomába és mehet az egész a kukába. Ilyenkor persze az eszembe jut, hogy ha ő ott lett volna Franciahonban, akkor az eredeti rokfort is a kukában végzi, szóval időnként célszerű megkóstolni a dolgokat, bárhogy is néznek ki, vagy alapvetően előítéletesek vagyunk velük szemben. De nem tudtam feledni a feddő szavakat, így gondosan leszeleteltem a sajt külső rétegét és fájó szívvel, de a kukában landolt a dolog. Mi ez ha nem a határtalan jólét?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése