Buli

A kertben hétágra süt a nap, nem is gondolná az ember amikor kinéz, hogy tegnap délután vad fergeteg pusztított a tájon, nem kímélve semmit és senkit. Elképzelem, ahogy szóba elegyedem a természettel és ő válaszol nekem. - Igazán nagy kár volt ezért a tegnap délutáni vadulásért, annyi minden szép lett rommá percek alatt! - mondom neki. Ő először félre néz, mintha nem is róla lenne szó, aztán vállat von - Te még sosem buliztál az életedben? - kérdi. - Na de a fák, a termés és a vetemény? Sokáig nevelgettük, és most minden romokban hever! - Hát jó - mondja - volt itt egy kis tánc, egy kis ital és valahogy elszabadultak a dolgok. Valaki felrúgta a pezsgősvödröt, így volt egy kis jég is, és lehet, hogy azt a vad számot sem kellett volna betenni annyi vodka és sör után, de hát nekem is ki kell engednem egy kis gőzt, nem? - Tulajdonképpen, ha úgy vesszük igaza van, a gőzt ki kell engedni mielőtt robban. Visszagondolva, én is voltam már hasonló buliban, az evőeszközöket a bokrok alól szedtem össze. A buli véget ért, talán nem lesz folytatása, most mindenki takarít. Ki így, ki meg úgy..