Tűzcsap és taliga

Ma vettem egy csodatalicskát. Régóta ácsingózom rá, mert vannak olyan szerszámok, amiknek minden rendes háztartásban lenniük kell és a talicska pont egy ilyen eszköz. Eddig, ha kellett, kölcsönkértük a szomszédtól az övét és bár mindig szívesen odaadta, de egy idő után már nekem nem volt képem ahhoz, hogy kérjem tőle. Ma, a tizedik kísérlet után, hogy végre megszabadítsam az autóm üvegét a ráhullott hótól, végre elindultam és megvettem a cseh ipar remekét, vagy legalábbis azt a műszert, amit cseh talicska névvel illet a köz. Hazafelé láttam egy tűzcsapot. Furcsa volt, de teljesen beleillett a tűzcsapok formavilágába mindaddig, amíg meg nem pillantottam, hogy lapát van nála. Mivel ez viszonylag ritka dolog, és valljuk be elég hülye helyen állt egy járda kellős közepén, figyeltem jobban rá. Akkor derült ki, hogy a valami, amit én elsőre, de másodikra is, tűzcsapnak néztem, tulajdonképp egy gyerek, kis lapáttal a kezében. Ki az aki tűzcsapnak öltözteti a saját gyerekét? Beteg világ ez! Na és mit fogok talicskázni mostanság? Hát, ahogy nézem hóból bőven van..