Végre sikerült egy normális kiszerelésű, magyar (ugyan enyhén sózott) vajat vennem. Az általam preferált termék műanyag dobozban van és higiénikusabb mint azok az ugyan finom, de igénytelen, sőt mi több két kibontás után már gusztustalanná váló, zsírpapírba csomagolt teavajak, amiket manapság az áruházak megfelelő polcairól levehet az ember, ha igazi vajra vágyik. Valaki, aki rátette a kezét a magyar vajpiacra, úgy definiálta a terméket a piacon, hogy valami mellőzött pozícióba kerüljön, és ezt a pozíciót sugallja a csomagolása is, pedig az igazinak nyomába sem érnek a manapság annyira reklámozott hidrogénezett növényi olajból készült pótlékok. Erre a mai reggelinél, a kölök megjegyzi, hogy a margarin azért sokkal jobb, mert azt nem kell annyit masszírozni, hogy felkenhesse a kenyerére. Ilyenkor érzem azt, hogy gyöngyöt szórok a disznók elé..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése