Mindig

Azt hiszem mindig megtalálom azt az embert aki teljesen le tudja rombolni az önbecsülésemet. A bizonyos szénásszekeret, ami után hiába futok, nem fog felvenni. Úgy látszik ebben vagyok jó, nem pedig a szekér megállításában. Mondanám, hogy ez is egy jó tulajdonság, de ezzel csak magamat ámítanám, mert nem jó. Ez egy mellékhatása annak, hogy ragaszkodom azokhoz, akiket megismerek. Azt hiszem kimentem a divatból. A modern kor embere úgy használja a barátait mint egy papírzsebkendőt. Amíg náthás, állandóan előveszi, de ha már nem kell, a kukába hajítja. Sokszor már oda sem néz, hova esik. Szar ügy..

Gondolatban

Gondolatban annyi minden sokkal könnyebb! Ki lehet békülni régen haragban lévő emberekkel, sokadjára nem válaszoló ismerősöket újra fel lehet hívni, kapcsolatot lehet keresni elfelejtett emberekkel, sőt még azzal is el lehet játszani, hogy megtanulok zongorázni és végre normálisan görögül beszélni. Aztán jön az ébredés és addigra nagyjából el is megy a kedvem az egésztől. Álmodozni sokkal jobb!

Értem

Azt értem, hogy bizonyos dolgok nem sikerülhetnek elsőre. Ezek a dolgok másodikra, sőt harmadikra se sikerülnek, de hogy századikra vagy még többedikre se sikerüljenek az azért mégis elgondolkodtató. Újra van min töprengenem. Hurrá!