Levél

Az a tapasztalatom az emberekkel, hogy bizonyos dolgok nagyon sokakat zavarnak, de csak kevesek tesznek is ellene valamit. A legtöbben azt mondják, hogy szóljon érte valaki más, addig ő átlépi a problémát, elmegy mellette, becsukja a szemét. Nem tudom miért van ez, talán az átkosból maradt beidegződés ez, ha olyasmit mondunk ami nem tetszik a rendszer hatalmasságainak, akkor jön értünk az autó és elvisz, esetleg ellehetetlenítenek az életünkben, és amúgy is jobb a békesség. Pedig ha nem vállaljuk fel legalább azt, hogy szólunk érte, minden marad a régiben. A hatalom és a hivatal szükségszerűen vak. Ehavi utolsó kakásvödör rugdosási akciómra épp tegnap került sor, mikor is levelet írtam a Magyar Közút Kht-nek a 2/A út mellett tapasztalható hibákról. A levél:

Tisztelt Ügyintéző!

Az alábbi panaszaim lennének a Közút Kht működésével kapcsolatban:
- A 2/b út M3-felőli 2/A lehajtójánál, már lassan több hónapja egy jelentős méretű, a forgalom biztonságát veszélyeztető kátyú található, a lehajtó külső ívén. Világosban nem probléma az elkerülése, de sötétben problémás. A 2/A úton rendszeresen kátyúznak, ez azonban valahogy eddig kimaradt.
- A 2/A kátyúzásaival kapcsolatban a törmeléket formás kupacokban halmozták fel a padkán. Miért nem lehetett a technológiai hulladékot a munka befejezésével eltávolítani?
- A 2/A út sződligeti részén egy még ősszel, tél elején történt teherautó-baleset törmelékei még mindig az út menti árokban találhatóak. Kérem intézkedjenek az eltávolításukról.
- Bár tudom, hogy az út menti szemetet nem Önök helyezik el, de Önök tudnák összeszedni. Az út rendkívül ápolatlan benyomást kelt, noha állítólag gyorsforgalmi út, mégis toldozott és foldozott, és az útpadkán jelentős szemétmennyiséggel megáldott.
- A kátyúzás minőségével kapcsolatban: Személyes tapasztalatból tudom, hogy nyugat Európában nem kiemelkedően megterhelő mérnöki feladat a kátyú szintjének és a környező út szintjének azonos nagyságúra beállítása. Úgy vélem, hogy ez egy gyorsforgalmi útnál elsőrangú szempont lehet. Kérem tegyenek meg mindent azért, (oktatás, minőségellenőrzés, stb.) hogy ez idehaza is megvalósulhasson és az út valóban megérdemelhesse a gyorsforgalmi jelzőt, és ne úgy nézzen ki, mint egy agyonfoltozott egyszerű kétszámjegyű főút!

Furcsa

Furcsa, hogy:
- A nők nagy része kb 30 éves korukig mindent megtesz azért, hogy nehogy teherbe essék, azután pedig az ördöggel is képesek  cimborálni, hogy mégis lehessen gyerekük.
- Akkor lesz a legtöbb szabadidőnk, amikor már nincsen szükségünk rá.
- Szüleink egykori hibái mára erénnyé válnak a szemünkben.
Nem tudom miért jutott mindez az eszembe, pedig csak üldögélek itt, és a körmeimet reszelgetem..

Bor és víz

Talán Churchill mondta volt: '- Isten óvjon a barátaimtól, az ellenségeimmel leszámolok magam is..' Milyen igaza volt! Mostanra úgy érzem, sokkal jobb, ha az embert ellenségek veszik körül, mert legalább mindig tudhatja, hogy mire számíthat. Egy 'barát' reakciói kiszámíthatatlanok, sokan bort isznak miközben vizet prédikálnak, állandóan hangoztatják azt, hogy mennyire fene nagy barátaim ők nekem, mennyire 'bírnak' engem, majd a cselekedeteik pont az ellenkezőjéről tanúskodnak. Vannak például, akik közlik, mennyire szívesen elhívnának a következő bulijukra, aztán csak utólag értesülök arról, hogy a kijelentésük óta, vagy háromszáz bulit rendeztek anélkül, hogy akár gondolat formájában felmerült volna a nevem a vendéglista összeállításánál. Nem ez a dolog fáj, hisz magam sem járok szívesen olyan helyekre ahol kinéznek, ahol olyan kérdéseket tesznek fel az emberek egymásnak, hogy mit keres ez itt, ki hívta, és különben is, hanem a különbség a bor és a víz között. Az, hogy engem gátlástalanul hülyének lehet nézni, bele lehet hazudni a képembe, mert ha vendégnek nem is vagyok alkalmas, ügyeletes hülyének mindig jól jövök..