Gyámság alatt

Minden házasságban élő férfi előbb utóbb rájön arra, hogy egyre inkább felügyelet alatt él. Sőt mi több, lassan gyámság alá kerül, mintha cselekvőképtelen kisgyerek lenne. Ami persze sokszor nem baj, mert ki ne szeretné azt, hogy a dolgok a közreműködése nélkül történnek meg, a zoknik eltűnnek a helyről ahová tette, a hűtő magától töltődik, az ügyek intéződnek - szintén maguktól. Ez maga lenne a megtestesült mennyország, ha nem járna egy kellemetlen mellékhatással, a kárálással. Ami arról szól, hogy már megint helyetted kell csinálnom valamit, illetve ennek a különféle ragozott és a helyhez és időhöz igazított változatai. Az ügyön persze az sem változtat, ha az ember maga rakja helyre a zoknit, viszi ki a szemetet, vagy hajtja össze a ruhát, ugyanis az úgy biztosan nem lesz jó! A dolgok csak úgy történhetnek és akkor, amikor történniük kell, holmi partizánakciókkal a világ folyása nem zavarható meg. Ilyenkor a zokni újra elő lesz véve és a megfelelő módon hajtogatódik össze és kerül vissza ugyanabba a helyzetbe, ahogy eddig is volt, illetve kerül elő a recept arról a helyről, ahova tegnap került egy házias pillanatomban, de egyúttal az ismerős zsémbeléssel együtt - Persze nem nézted meg, hogy itt van még két recept és a régebbit kell felhasználni! Így legyen az ember házias, ha gyakorlatban semmi sem jó úgy, ahogy ő csinálja..