2017. március 24., péntek

Estebéd

Mondhatnám azt is hogy szinte vacsora, de ha szigorúan vesszük az időrendiséget, akkor a reggeli után következő étkezésnek ebédnek illik lennie és ha ez az evés vacsoratájban van, akkor az biza estebéd. Különben is, ha vacsorát akartam volna mondani, akkor biztos azt is mondok. Manapság hideget eszem ilyentájban, hétköznap ugyanis nincs meleg étel, mióta a gyerek felmentést kért a főztöm alól, mert túl unalmasnak találta. Benne még buzog a gourman, így elcsábul a hangzatos nevű, ámde dobozban szállított ételek iránt, én meg szívesen eszem főzeléket is, de magamnak nem fogok főzni, hiszen pont ugyamolyan szívesen eszem meg a hideget is. Ami többnyire magam sütötte rozskenyér, felvágott vagy kolbász, sajt és valami ecetes savanyúság. Még most is összefut a számban a nyál arra, hogy leírtam ezt, pedig már gyakorlatilag is túl vagyok az étkezésen. Szóval, a mai írás apropója a technológia. Azaz, hogy együnk hideget. Mert ezt sem, mint minden mást sem lehet csak úgy hűbele Bálint módjára megtenni. Ismertem olyan embert, aki takaros kockákra vágta a húsárút, majd leszámolta az egészet, aztán pont ugyanannyit vágott le a többi hozzávalóból is. Na az ilyen embert roppant mód szokta bosszantani az, ha hiányos felszerelésű katonákat orzunk el a századából, azaz veszünk kenyeret meg sajtot, vagy csak felvágottat, mert akkor nem jön ki a végére a matek és az ilyen emberek ettől kiborulnak. Persze én sosem tennék ilyet, de hallottam arról, aki igen. Magam az istenítéletek híve vagyok. Ez is működőképes elv és nem is lehet az őrületbe kergetni a hozzávalók elcsenésével, viszont jóval több odafigyelést igényel. Ugyanis, ha valamelyik összetevő elfogy, akkor azt pótolni kell, így ha elfogy akenyér, miközben van még sajt és kolbász, akkor egy úgy szeletet kell húzni a talonból. Persze ilyenkor a kolbász fogy el, ekkor elő a nagy késsel, aztán persze a sajt fog hibádzani. Mire az ember összehangolja az egészet, jól is lakik. Persze, aki profi, akkor lakik jól, amikor csak akar, nem kell pukkadásig ennie magát. Szerencsére én sem az amatőr ligában játszom már egy ideje..

2017. március 23., csütörtök

Rajzfilm

Emiatt a dupla szemüveghasználat miatt úgy nézhetek ki, mint egyes rajzfilmek főszereplői,
amikor valamely behatásra jojózni kezdenek az illető lény szemei. Pont ugyanezt érzem én
is, ha szemüveget váltok. A szemeim mintha össze akarnának akadni, össze-vissza ugrálnak a
helyükön. Mondjuk belülről nyilván viccesebb a dolog, kívülről ez nem lehet annyira
látványos, viszont így tudok mire gondolni..

2017. március 20., hétfő

Fogyni

Rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb úgy fogyókúrázni, ha egész egyszerűen nincsen mit ennem. Idebenn semmi ehető nincs, így legalább sosem csábulok el. A sikeres diéta kulcsa úgy látszik, csak ilyen egyszerű.

2017. március 9., csütörtök

Befektetési tipp

Olvasom a kormány legújabb tervét a multik megregulázására, ami eleve veszett fejsze nyelének tűnik és erről jut eszembe egy korábbi olvasmányom, ami bizonyos skandináv országok állampolgárairól szól. Ott ugyanis, a bankok negatív kamatot adnak a számlákon tárolt pénzre, azaz kiszámlázzák a pénz őrzésének és tárolásának a költségeit. Viszont egyes polgárok kitalálták, hogy ha a megtakarításaikat az adóhivatalnak küldik be túlfizetésként, az adóhivatal a jogtalanul náluk lévő pénzre törvényben rögzített kamatot kell, hogy fizessen. Szóval a negatív banki kamatot lecserélik egy rögzített, de pozitív kamatra. Zseniális húzás, ráadásul hol is lehetne nagyobb biztonságban a pénzed, mint az adóhivatalnál? Szóval ez jutott eszembe erről is, hisz az eredmény biztos ebben az esetben is. A multikra kivetett igazságtalan sarc következménye kötelezettségszegési eljárás lesz az EU-nál és egy általános nyolc osztályát végzett ember megmondhatja, hogy ezeket a pereket a korábbi évek gyakorlatának (és a jó hírünknek és a kormány megítélésének megfelelően) biztosan bukni fogjuk, tehát a befizetett adó, kamatokkal együtt vissza fog járni. Szóval gyanús az, hogy az egész a multik ármánykodása, hisz egy kormány magától nem lehet annyira hülye, hogy egy eleve vesztett csatába önként és nagy kardcsörtetés közepette bevonuljon, ha tudja, hogy az egészet kamatostul fogják visszafizetni ezeknek a cégeknek. Szóval ebből a dologból jól nem lehet kijönni, hiszen ha az egész kereskedelemre hoznak általános szabályt, akkor megszívatják vele a hazai kereskedőket is, ha sávos, csak a multikra érvényes szabályokat hoznak, akkor meg szinte biztos a remekül kamatozó befektetési lehetőség. Szóval biztos, hogy ezt a multik akarják így..

2017. március 7., kedd

Trollok

Olvasom a híreket és a hozzájuk fűzött kommenteket. Ezek jobbára vagy szórakoztatóak, vagy
kifejezetten fájdalmasak. Kezd kialakulni egy olyan fóbiám, hogy van kb 100 igazi
született troll, akik nagyjából 500 személyiséggel jelen vannak szinte minden valamire adó
blog- és híroldalnál és csak dől belőlük a hülyeség. Szinte már stílusról fel lehet
ismerni némelyiket. A nap bármely szakában képesek aktivizálni magukat. Ilyenkor bánom
azt, hogy az OPNI már bezárt. Az embernek ennyi hülye láttán az élettől is elmegy a kedve..

2017. március 1., szerda

Na

Megjött a kormányhivatal válasza a kérvényemre, amiben azt kértem, hogy térítsék meg azt a költséget, amivel a legutóbbi, ausztriai kirándulásom járt, mikor is a hegyimentőknek kellett lecipelniük a hegyről és pár napot a salzburgi klinikán voltam kivizsgáláson. Mindenhol az eu biztosítási kártyát használtuk, mindenhol el is fogadták, de ennek ellenére fizetni kellett a hegyimentőknek a mentésért és a kórháznak valami rejtélyes okból, amire eddig még nem sikerült rájönni. Utóbbi csak pár ezer forint volt csak, de nem jöttünk rá, hogy mi az. Persze, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy megér-e az életem nagyjából hatvan darab ezres címértékű bankót, vadul bólogatni kezdek, hisz tudom, hogy a hegyimentő nélkül meghaltam volna a hegyen, hisz a nej egyedül csak arra volt képes, hogy belökjön a horhosba. Persze ez utóbbit puszta jószándékból, hisz nem gondolta, hogy egy izomtónus nélküli, nagyjából egymázsás bőrzsák meglehetősen kezelhetetlen. Szóval magamtól lejönni nem tudtam, reggelig meg biztosan kihűltem volna, ahogy ezt el is kezdtem, de jöttek és megmentettek. A salzburgi 'tanulmányút' is minden fillért megért, hisz azóta tudom, hogy idehaza olyan kórházba nem kerülhetek, így próbálom minden áron elkerülni azt, hogy idehaza egy hazai kórházba be ne kerüljek. Szóval a kormányhivatal végül elutasította a kérvényem, nem kapok lóf@sz sem. Persze megindokolták a dolgot, ami röviden úgy fordítható le, ahogy azt Selmeczi képviselőasszony oly' kedvesen intonálta, csak. A bővebb kifejtésben az szerepel, hogy megkérdezték az osztrákokat arról, hogy ebből az összegből ők adnak-e visszatérítést, mire azok elmondták, hogy nem, így elutasították a kérésem, holott szerintem nem ez volt a kérdés. Mi azt kértük ugyanis, hogy azt a költséget térítsék meg, amit az osztrákok annak ellenére fizettettek ki velem, hogy volt eu-s biztosításom. Ehhez elég lett volna azt megkérdezni, hogy tényleg volt-e esemény és annyit számláztak, amennyit én állítok, nem pedig azt, hogy utólag a számla összegéből adnak-e kedvezményt. Na mindegy, adtam a sz@rnak egy pofont, de legalább életben tartottam egy halom köztisztviselő munkahelyét cirka fél éven keresztül. Persze botor módon jogerőre emelték a végzést, így nem lehet ellene fellebbezni, mert ha megtehettem volna, újabb fél évig védett státuszba kerül ugyanaz a szakembergárda, így meg kénytelenek lesznek másik gumicsontot találni maguknak. Úgy kell nekik!


2017. február 22., szerda

Egerek

Hallottam, hogy egereknél sikerült elérni a rossz emlékek mesterséges törlését. Bár nem tudom, hogy egy egér emlékei közül mi számít rossznak, de a kutatás távolabbi cél irányába indult, kevéssé hiszem, hogy megállnának az egerek lelki nyomoránál, cél az, hogy ez emberekre is működhessen. Rögtön el is indult az agyam azon, hogy mint mindenkinek, így nekem is lenne mit kitörölni az emlékeim közül. Az egész általános iskolai szereplésem lehetne kuka, ahogy a gimnázium nagy részét és a munkahelyi emlékeket is a szemétre vetném a jelenlegi állás szerint. Persze ez még a távoli cél, az sem biztos, hogy lesz belőle valami, valószínű, hogy ezekkel az gondolatokkal kell elindulnom majd a hosszú folyosón a fény felé. Megint az egerek jártak jól! Rohadt kis mázlista dögök..