2018. szeptember 20., csütörtök

Idézet

Vihar a biliben rovatom következik. Az idézet fontos dolog. Vagy éppen nem. Mindenesetre közösségi oldalak lehetőséget teremtenek, hogy az emberek idézeteket vehessenek fel a profiljukra, mert az emberek úgy gondolhatják, hogy ettől, hogy nem a saját gondolataikat mondják el, hanem valami nagy emberből kapnak meg egy kis szeletet, ők így válhatnak nagyobbá általa. Bár lehet, hogy egészen más a magyarázat. Például az, hogy ha nem más gondolatait osztanák meg, előbb utóbb lennének saját gondolataik is. Az ilyen megosztott idézet sokat elárul a megosztójáról is, ha az ember olyasmit oszt meg, ami olyan, mintha egy téglával csapnának arcul, ne lepődjön meg, ha másnapra egy sitthegyet talál a bejáratnál. Na ez annyira szépre sikeredett, hogy rohanok és ki is írom valahova..

2018. szeptember 7., péntek

Vonatjegy

Tegnap egy kisebb csoda történt velem. Elektronikusan vettem jegyet a Vonatinfo nevű alkalmazáson keresztül és kártyával fizettem érte. Mindezt telefonon, anyámnál, a szobában ülve. Aztán leballagtam az állomásra és bár a soros vonat épp az orrom előtt ment el, de a következőt simán elértem és az pontosan is indult. A kalauz a vonaton szintén elektronikusan kezelte le a jegyem és minden flottul működött. Hiába no, tegnap a csodák napja volt vagy Csipikésen szólva rendkívüli világéjszaka lehetett. Ezt is megélhettem!

2018. augusztus 29., szerda

Dudva

Van egy olyan mozgalom, hogy az emberek kocognak és/vagy sétálnak és az útjukba eső szemetet összeszedik. Ez nem szemétgyűjtés, hisz az edzéstervet nem befolyásolja, nem tesznek külön kerülőt, ha meglátnak a távolban valami különösen csábító szemétszigetet, hanem csak az útjukba eső hulladékot számolják fel. Végtére is ez is több mint a semmi. Ezen felbuzdulva, mindennapi, az ebédszünetet lezáró egészségügyi sétánkon, körben a raktár körül az utóbbi időben kihúzgálom a nem oda való dudvát. Egész jól haladok vele, már alig maradt kiirtani való gyomnövény a környéken. Dupla haszon, hisz értelmet ad a sétáinknak és valami maradandót is teremt, hisz ott marad a gyommentes díszkert. Ettől most roppant szociálisnak érzem magam..