2017. február 22., szerda

Egerek

Hallottam, hogy egereknél sikerült elérni a rossz emlékek mesterséges törlését. Bár nem tudom, hogy egy egér emlékei közül mi számít rossznak, de a kutatás távolabbi cél irányába indult, kevéssé hiszem, hogy megállnának az egerek lelki nyomoránál, cél az, hogy ez emberekre is működhessen. Rögtön el is indult az agyam azon, hogy mint mindenkinek, így nekem is lenne mit kitörölni az emlékeim közül. Az egész általános iskolai szereplésem lehetne kuka, ahogy a gimnázium nagy részét és a munkahelyi emlékeket is a szemétre vetném a jelenlegi állás szerint. Persze ez még a távoli cél, az sem biztos, hogy lesz belőle valami, valószínű, hogy ezekkel az gondolatokkal kell elindulnom majd a hosszú folyosón a fény felé. Megint az egerek jártak jól! Rohadt kis mázlista dögök..

2017. február 15., szerda

Élek

Azt mondják, hogy negyven felett minden nap ajándék és az, ha az ember úgy ébred fel reggel, hogy azt érzi nem fáj épp semmije, az azt jelenti, hogy még az éjszaka meghalt. Ennek örömére levontam a konzekvenciákat és bátran, nagy biztonsággal jelenthetem ki, hogy azt hiszem, élek.

2017. február 8., szerda

Hivatalos levél

Van egy olyan érzésem, hogy hazánkban a hivatalos levelezés azért történik, hogy nehogy az emberek véletlenül megtudják azt, hogy minek is tartunk pozícióban egy halom léhűtőt, azaz mit csinál egy kalapnyi ember a pénzünkért az államigazgatásban. Ugyanis kaptam egy levelet. Mindazok után, hogy korábban is kaptam egyet. Akkor arról, hogy a kormányablaknál személyesen indított ügyemet tetszőleges időre felfüggesztik, illetve egészen pontosan addig, amíg az ügyhöz szükséges iratokat a partner meg nem küldi. Ehhez képest most kaptam egy határozatot vagy végzést (A fele sem tudja, hogy melyiket.) mindenesetre komolyan el kellett gondolkoznom azon, ami le volt írva benne. Oké rendben, nem tartom magam zseninek, de ha nekem gondot okozott az, hogy megértsem az egész lényegét, azt hiszem más már feladta volna. Például magam is hallottam olyan véleményeket, hogy bizonyos embereknek a negyedik osztályos általános iskolás matematika is magas és már nem tud segíteni benne a gyerekének. Szóval egy ilyen ember nem tudom, hogy mit csinál ilyen helyzetben. A levél arról szólt, hogy a korábbi határozatot, azaz azt, amivel felfüggesztették az ügyemet, most egy határozatban megszüntették, azaz ha eddig felfüggesztett állapotban volt az ügy, akkor most újra belecsapnak a lecsóba. Persze megírhatták volna sms-ben is, még maradt volna karakter másra is, pl Tisztelt Ügyfelünk! A x számon felfüggesztett ügyét folytatjuk, mert a partnerünk megküldte hozzá a várt dokumentumokat. Üdvözlettel: X.Y. Persze nyilvánvalóan ez túlzott elvárás lenne egy kormányhivataltól, így ehelyett küldött egy két oldalas jogi dzsumbujt, határozattal, indoklással és még fellebbezési lehetőségem is volt. (Amit végképp nem értek, mert miért fellebbezném meg azt, hogy ők újra felvették a fonalat?) Kapja mindezt két példányban az ügyfél és az irattár, tértivevényes ajánlott levélben.Az eszem áll meg!

2017. január 31., kedd

Majonézes krumpli

Főtt krumpli, hagyma, kevés tojás, ecet, mustár, tejföl és étolaj. Nagyjából ilyesmiből áll úgy általában, bár Laci bácsi biztos tenne bele egy kevés vegetát is, pusztán a rend kedvéért. Illetve ebbe nem kéne, mert épp mostanság leltük meg a hűtőnkben. Még karácsonyról maradhatott és pár fatális félreértés következtében egy ifjú demokrácia színtere lett, fagylaltosdobozban. A nej azt hitte, hogy az én kovászom az, szó mi szó, van némi hasonlóság állagra és talán ízre is. Fördős Zé biztosan megállapíthatná, hogy az ízek, formák és állagok megvannak, csak az apró csavar hiányzik belőle, így gondoltam, hogy tennék bele egyet, de még töprengek, hogy anyát és alátétet is tegyek-e bele, vagy elég maga a csavar? A nej javasolja, hogy öntsem ki az egészet a klóba, de félek egy kicsit a fiatal demokráciáktól, hisz még annyira ingatagok lehetnek! Bármi megtörténhet vele, akár rám is támadhat, vagy hatalomra jutnak a jobboldali erők és illiberális demokráciát kiáltanak ki a hűtő középső polcán. Arról nem is szólva, hogy közvetlen a választások után nettó kiszúrás egy demokráciát lehúzni a vécén, még akkor is, ha maga a miniszterelnök mondja azt, hogy nincs semmi jelentősége egy ilyen szavazásnak. Ez nem olyan, mint egy olimpia, ha Pókaszepetk visszalép a rendezéstől a tiltakozások miatt, akkor majd megrendezi Alcsútdoboz, legfeljebb, ha az ottani polgi hozzájárul, majd lesz pókaszepetki helyszín is a játékokon, arról már nem kell szavazni. Ez az egész a hűtőnkben van, szóval nincs hova menniük. A spájz már foglalt. Ott az oroszok vannak.

2017. január 22., vasárnap

Buszbaleset

A tegnapi nap folyton a fejemben járt ez a veronai buszbaleset. Belegondolva elég szörnyű érzés, beszélni valakivel, akinek terve vannak, álmai, elmegy egy kirándulásra, és még hazaindulás előtt beszélsz vele, már a jövő hetet tervezitek vagy a nyarat, vagy ki tudja mit, hisz ez csak egy buszos kirándulás.  Ilyennel mindenki utazott már és sosem volt semmi baj, különben is a baj mindig mással történik, a mi családunkban ez sosem volt szokás. Aztán persze kiderül az, hogy akit vártunk, az sosem jön többet haza. Nem is tudom, hogy lehet ilyesmit elviselni, illetve, ha úgy vesszük, akkor tudom. Persze a baj mindig mással történik, hiszen a mi családunkban ilyen sosem volt divat. Majd mégiscsak jött egy telefon, annak idején, egy augusztusi nyárutón, pont nyaralás közben. Szóval van némi rálátásom az érzésre, ami nem azt jelenti, hogy autentikusabban tudnék beleérezni bárkinél, csak azt, hogy el tudom képzelni azt, amire mindenki sírós fejeket posztol a fészbúkra, de titokban meg azért mindenki örül annak, hogy nem az ő családjában történt meg ez a dolog. Hiszen ott nem divat az ilyesmi..

2017. január 20., péntek

Invitel saga

Azt hittem, hogy két évig már nyugtom lesz, amíg le nem telik a hűségidőm és utána megnyugodva hagyhatom ott ezt a szépreményű céget. Gondoltam persze én, naivan, amíg meg nem jött a csekk arról, hogy leszek szíves befizetni negyvenezer forint kártérítést valami olyasmiért, ami meg sem történt. Ugyanis a komplikáció abból adódott, hogy pusztán adminisztratív okokból a meglévő előfizetésem mellé létrehoztak egy másikat is, hogy a cégem tudhassa fizetni az internetszolgáltatás díját. Ettől nem változott technikai értelemben semmi, nem kötöttek be másik vonalat, nem kaptam hálózati eszközt. Aztán amikor évek múltán a cég már nem akarta fizetni az előfizetést, felmondtam a szerződést, majd a saját csomagomat kibővítettem egy internet előfizetéssel. Az Invitel mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy szerelőt küldjön ki, ő végezte volna el a leszerelést és az új eszköz beüzemelését is. Már akkor mondtam az ügyintézőnek, hogy ez felesleges, mert nincsen két eszköz, csak egy van. Mindenesetre ezt nem tudtam elmagyarázni neki, egyszerűbb volt fogadni a szerelőt, aki valóban nem csinált semmit, kicseréltük a router jelszavát egy másikra és minden jó lett. Megállapította, hogy valóban csak egy eszköz van és ezért nem szerelt le semmit és nem is vitt el. Ezek után időben elnyújtva még kb 6 telefonos érdeklődőnek mondtam el azt, hogy mi a helyzet az előfizetéssel, mert vagy leszerelni akarták vagy azt, hogy adjam le. Mondtam, hogy nem adnám le, mert akkor nekem nem marad. Ezt látszólag megértették és úgy tűnt, hogy az ügy el is van rendezve egészen a heti csekkig, amit azért kaptam, mert nem adtam le azt az eszközt, amit sosem telepítettek le hozzám. Őrület! Most bizonyíthatom be valamiről azt, hogy soha nem is létezett!

2017. január 12., csütörtök

Hohohóóó

Esett a hó! Ötévente lehet szerencsénk, már ami a telet illeti. Természetesen közben az ország gazdasága annyira dübörög, hogy a fene nagy zajban valami apróságról megint megfelejtkeztek. Ez a hóeltakarítás. Furcsa, hogy az ősz végén mindig olyasmit lehet olvasni mindenhol, hogy az illetékesek felkészültek a télre, hisz ez a felkészülés jelenti a karácsonyi prémium kifizetésének a jogalapját, aztán persze, ha valami égi csoda folytán mégis leesne egy éjszaka alatt két és fél centi hó, akkor kiderül, hogy ők ezt a felkészülést nem is úgy gondolták. Mert amíg esik és abba nem hagyja a hózást, addig kár is lenne kimenni takarítani, ha kellően sok autó jár az adott úton, akkor a takarítást és a letaposást megoldják majd az állampolgárok. Persze, ha kellően sok időt várnak, a probléma majd megoldódik magától, hisz aki odatette, vagy el is söpri a csapadékot, így vagy úgy. Miközben épp mostanában lehetett látni azt, hogy Ausztria felől még véletlenül sem lehet eltéveszteni, hogy hol is van az államhatár. Ugyanis onnantól kezdődik a hófal. De azért mi is élvezzük ezt a dübörgést..