2017. augusztus 16., szerda

A bölcs és a hülyék

Manapság népszerű ez a vicc és nem mellesleg igazabb, mint elsőre gondolnánk. Egy nagy bölcstől kérdezi egy ember:

- Mester, mi a hosszú és boldog élet titka? - mire a mester -
- Sose vitatkozz hülyékkel!
- De én nem hiszem, hogy pusztán csak ennyi lenne az! - mondja az ember.
- Igazad van! -  válaszolja a Mester.

A mi gondunk csak az, hogy egyszerre vagyunk önmagunk mesterei és sajnos a hülyéi is.

2017. augusztus 3., csütörtök

Dinnye

Aki nem a haverom Dinnye, hanem a görög. Vekengtem a közelmúltban arról, hogy idén nyáron még nem ettem igazán jó görögdinnyét. Igaz sárgát sem, bár abból vettünk cukordinnyét, amit Dél Amerikából hoznak ide, talán Venezuelából vagy valami hasonlóan egzotikus helyről - az momentán jó volt, de a honi termés ízetlen. Tegnap megpróbálkoztunk újra a dinnyevásárlással, igazolandó a nej elméletét, hogy nagy dinnyét kell venni, mert aminek volt ereje nagyra nőni, az biztosan jó már. Nos nem ilyen szoros az összefüggés, sőt, a dinnyénk a hűtőben azt igazolja, hogy nincs ilyen összefüggés. Na nem vetném a dinnyét egyből a ganéra, de  majdnem. Azt hihetné az ember, hogy itt van ez a gatyarohasztó meleg, minek lenne ez jó, ha nem a dinnye cukorfokának? Aztán persze meg nem. Ha nem süt a nap, joggal mondhatják a termelők, hogy persze azért nem édes, mert annak jó kis napsütés kell, de lassan ott tartunk, hogy a napból is elég lesz és a dinnye továbbra sem édes. Mi a fene van a dinnyéinkkel?

2017. augusztus 1., kedd

Mekk Endre

Csak azért mert az Elek már foglalt, hiszen mindenki a kedves, de teljesen kontár kecskével azonosítja ezt a nevet. Tegnap nem kecskék jártak a szobámban (nem találtam sehol bogyókat!), hanem valódi klímaszerelők. Megállapították, hogy a klíma teljesen rossz, a víz sem folyik le belőle és öt másodperc működés után leáll, nem lehet sehogy sem folyamatos üzemre rábírni. Mondta a srác, hogy ebből termosztátcsere lesz! - én persze meg örültem neki, mert azt gondoltam, hogy végre történik valami, talán lesz egy használható klíma a szobámban, ami télen esetleg fűteni is fog, nyáron talán meg hűt is majd és kapcsolgat is, ahogyan azt a naiv ember elképzeli.  A jelenlegi ugyanis nem alkalmas semmiféle formában erre. Reggel mire bejöttem, sarkvidéki volt a hideg. A pingvinek visítva menekültek és kiderült, hogy mégsem lett termosztátcsere, hanem valamit hekkeltek a régivel, most már egyáltalán nem lehet szabályozni, hanem a gombját az egyik végállásban rögzítették és jelen helyzetben a berendezés folyamatosan üzemel. Persze így sem lehet használni, eddig ugyanis nem indult el, most meg nem áll le. Kénytelen vagyok ki- és bekapcsolgatni manuálisan, ami jó szórakozás, főleg amióta a sumérok feltalálták az automatákat.

2017. július 27., csütörtök

Számlát kaptam

Ez eddig másokkal is elő szokott fordulni. Boríték jött, hozta a postás, én meg néztem, mint borjú az új kapura, hogy ez vajon mi a fene lehet? Hatósági díj, repülőorvosi vizsgálatról? Hol van az már? Először megállt bennem a lekvár, hogy mióta átutaltam a pénzt már, szinte el is felejtettem a dolgot és ezek nem kapták meg és most beszedik még egyszer! Nem most fordulna elő a világtörténelemben, hogy egy értelmetlen sarcot többször akarnak beszedni. A számlán feltüntetett idők is teljesen kuszák voltak, áprilisi teljesítés, július közepi számla kelte, a fizetési határidőre már nem is emlékszem. Aztán persze minden világos lett, ez a tavaszi repülőorvosi vizsgálatom hatósági díjáról készült számla! Akkor csak befizettem a pénzt, azt viszont sürgősen, mert az orvosi vizsgálaton csak úgy lehetett megjelenni, aztán persze megkaptam a légialkalmasságot, így el is felejtettem az egészet. Aztán most leesett, hogy nem kaptam számlát róla, mert átutaltam, így most küldték el, nagyjából az akció után három hónappal. Mert ugye egy fagylaltost, ha nem adja oda a nyugtát a fagyival egyetemben, akkor úgy megbüntetik, hogy attól koldul, de egy hatósági díj leszámlázható majdnem négy hónap múlva, az nem probléma. Ez nem az adózás rendje elleni cselekmény, amivel az Apeh a tisztességes embereket vegzálni szokta, ez a normál hivatali ügymenet része! Amiért a hivatal büntet, az a másik hivatalnál gyakorlat. Ami az egészben szép, időközben állítólag megszüntették az orvosi vizsgálat hatósági díját. Azért a pénzt nem adták vissza..

2017. július 25., kedd

Telefon

A nej bent hagyta a mobilját a cégnél. Most hívott fel a főnöke azért, hogy ne izguljon. Igazán rendes tőle! A szép az egészben az, hogy komolyan az eszembe jutott, hogy mivel ma később megyek haza, felhívom és megmondom neki, hogy tényleg ne izguljon, ha nem találja a készülékét.

2017. július 12., szerda

Fagyi

Bármiről képes vagyok lemondani, a kísértést kivéve és a fagyi - valljuk be, erős kísértés! Így elhatároztam, hogy nem is mondok le a fogyasztásáról, pedig ez minden dietetikus rémálma, amikor az ember végre leül a fotelba a tévé elé és maga elé veszi a fagylaltot, ahelyett, hogy magát sanyargatná valahol. Szóval a fagyi marad, de úgy döntöttem, hogy azért nem áldozom fel az ideális alakot a mohóság oltárán. A fagyimat magam készítem, fagyott gyümölcs, egy kevés tej és némi xilit segítségével. A személyes tapasztalataim szerint a legjobb a málna és az eper, illetve a bogyósgyümölcsökből készült anyag. A banán kritikán aluli, nem igazán fagyasztja meg a tejet rendesen, amikor nekiesek botmixerrel, szóval az felejtős. Amúgy nyugodtan ajánlhatom, igazán jó az íze és szinte nem is hizlalhat - legalábbis szeretnék ebben hinni, hisz szinte csak fagyott gyümölcsöt tartalmaz, hideg, pépesített kivitelben..

2017. július 10., hétfő

Megható

Sosem gondolja az ember, hogy felnőtt létére igazán meg fog hatódni. Velem ez most megtörtént a hétvégén. Az elmúlt héten Bécs belvárosában sétáltunk és egy ártatlan megjegyzést tettem egy, a kirakatban látott plüssbékára, mely szerint mennyire jópofa. Most hétvégén, amikor megint ott volt jelenésünk, az utódot meglátogatandó, a gyerek a találkozáskor nagyon somolygott valamin, aztán persze előhúzta a háta mögött addig dugdosott zacskót és megkaptam ajándékba a békát. Azt a bizonyosat, amit az előző héten láttunk a kirakatban. Sosem gondoltam volna, hogy az eszébe jutok, hogy figyel arra, hogy mi tetszik nekem meg, aztán, hogy becserkészi és meg is veszi az ajándékot. A születésnapom most külön ünnepeljük, nem lesz idehaza a napján, így különösen kedves tőle, hogy így emlékezett meg rólam előre. Azt hittem, hogy vénségemre már mindent láttam az életben, de ez mégis igazán jól esett tőle! Az én fiam!