Olvastam egy történetet arról, hogy valaki, aki az Indiai fővárosba utazott vonaton és valamely úton módon elveszíti mindenét, egy ismeretlen, gazdag, turbános szikh menti meg azzal, hogy ad neki tíz rúpiát. Amikor az illető hálálkodni kezd és kérdezi, hogy hova is küldhetné a pénzt, az ismeretlen azt mondja, hogy majd, ha azt látja, hogy valaki ugyanígy meg lesz szorulva, adja neki ezt a pénzt. Ez jutott eszembe akkor, amikor hétvégi biciklizésünk alkalmával valaki odajött hozzánk a pusztában és gumibelsőt keresett. Épp volt nálam megfelelő, amit meg is vett volna, de mondtam neki, hogy legyen az övé ingyen és ha lát majd valakit, aki ugyanígy meg lesz szorulva, akkor segítse őt ki a belsővel. Jó volt látni, hogy a másik, hogy örül egy ilyen apróságnak, rögtön gazdagnak éreztem magam ettől. Azt hiszem ideje lenne vennem egy turbánt is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése