2013. március 14., csütörtök

Rezsicsökkentés

Divatos dolog manapság csökkenteni a rezsit! A rezsi rossz, mi több, ördögtől való. Mi magyarok különösen jók vagyunk a hülyeségek beszélésében és jellemzően azonnal leáll az agyunk és megszűnünk gondolkozni, ha egy jól hangzó , de alapvetően hazug érvet hallunk. Az emberek túl sok rezsit fizetnek! És tényleg. Az senkiben fel sem merül, hogy szegény kis ország lévén mi nem rendelkezünk energiahordozókkal, mindent vásárolnunk kell, ráadásul a piacról. Itt nincs hegyekben kőszén, gyors folyású folyók, kimeríthetetlen gáz- vagy kőolajtartalékok, csak a határtalan egónk és a meztelen seggünk. Sajnos utóbbi kettővel nem lehet energiát termelni. Ahogy Hofi mondta volt anno, nem a zsemle kicsi, a pofátok nagy! Ugyanígy miért várná el bárki azt, hogy az, ami a világon mindenhol annyi amennyi, nálunk a fele legyen vagy a harmada. Elárulok egy titkot, nálunk nem a rezsi magas, hanem keveset keresünk. Jól hangzik az, hogy bezzeg a rohadék multi, van pofája megvenni 100 fabatkáért az energiát, átalakítani, transzformálni, tárolni és elosztani, majd annyit kérni érte mint teszem azt Ausztriában, vagy Örményországban, miközben rojtosra keresi magát. Igenis, ő adja nekünk a feléért. A kormány itt közbelép és cselekszik, erővel kicsavarja a multi kezéből a gyeplőt és beáll a lovak közé, esetleg rálicitál a piaci árra és megveszi a céget jóval az ár felett, hogy megmutathassa nekünk. De mit is? Mi fog változni a piacon? Az energiát továbbra is ugyanannyiért kell megvennünk, transzformálni, átalakítani, elosztani is ugyanúgy kell, csak belefektetett munka ára sem térül majd meg. Mi lesz ezután? Innentől kezdve már szabad lesz árat emelni vagy megmaradunk annál, hogy a meztelen seggük kilóg a nadrágból? Remek választás lesz, tényleg olyan európai..

1 megjegyzés:

hana írta...

Most értünk haza Nepálból. Ott például az árammal az van, még Kathmanduban és Pokharában - a két legnagyobb városban - is, hogy fel van osztva területekre, ahol váltakozva van áram, pl. reggel 8-tól délig, aztán délután 4-től este 8-ig. Az első gondolatunk az volt: Nálunk is lehet így lesz nem sokára...

Hofi bácsival egyetértek, mint oly' sokszor...