A módszer

Örömmel jelenthetem, hogy a módszer működik! Az alaptézisben megállapítottam, hogy minden üres parkolóban, az azonos helyre beállók helyére előbb utóbb valaki oda fog állni függetlenül attól, hogy a parkoló még nincsen feltöltve és azon a helyen kívül rengeteg egyéb szabad hely van még. Ez roppant dühítő dolog akkor, ha az ember igényli a változatlanságot. A probléma, az idegi feszültség kialakulása arra vezethető vissza, hogy igazából ez ellen nem is lehet mit tenni, hisz a másik annak ellenére fog pont ugyanarra a pozícióra állni, hogy próbálunk minél előbb érkezni, biztosítva az elsőbbséget, a szabad helyválasztás lehetőségét.  Így  ez a helyzet mindenképpen a folyamat eszkalálódásához vezet - tehát nem megoldás a problémára. A módszeremet, amit már egyszer kifejtettem, szívós munkával teszteltem és meg kell állapítanom, hogy valóban működik! Ha az ember nem tudja megakadályozni azt, hogy mások álljanak az őáltala kinézett helyre, fordítani kell a látásmódon és neki kell más helyére parkolnia. Nem szabad hagyni azt, hogy a rosszindulatú világ kifigyelhesse az ember kedvenc helyét, így minden nap más pozícióban kell hagyni az autót, kétszer sosem  szabad ugyanarra a helyre állni. Ez az eljárás garantálja azt, hogy nincs többé reggeli idegeskedés amiatt, hogy pont az általam kinézett helyre telepedett rá valaki  a kocsijával, hanem mi lettünk azok, akik esetleg időlegesen, de elfoglaljuk mások helyét.  Egy apró mellékhatása mindenképpen van a módszernek. Sokszor azon kell gondolkodnom esténként, hogy hol is állok aznap..