Rendszerint mi adjuk azért, ha valamiért elégedettek vagyunk. Nem összekeverendő a hálapénzzel, amit rendszerint az orvosainknak adunk azért, hogy ne tegyenek el láb alól a kezelések alatt, illetve úgy álljanak hozzá a gyógykezelésünkhöz, mintha olyan fizetést kapnának, amihez nem járna ez a juttatás automatikusan. Vannak olyan szakmák, ahol a borravaló szinte alapkövetelmény, lehet, hogy a munkavállaló nem is kap igazi bért, mert arra van az egész állás kitalálva, hogy a vendég majd zsebbe fizet. Ilyen a pincér vagy a pizzásfiú. Utóbbi járt itt, és hozott nekem egy pizzát. Őrbottyánból hozta - úgyhogy szép időt futott. Összehasonlítva a fóti pizzással még így is vezet egy jó félórával. A múltkorjában kiszámoltuk, hogy szinte kivitelezhetetlen a dolog, ha nincs neki időgépe - egy órán belül ideérnie. A fóti kollégáinak ez másfél óra alatt szokott sikerülni, ami részben szintén sajátos időtorzulást feltételez, illetve megfontolt ebédrendelést vált ki, hisz jóval az ebédidő előtt már gondolni kell a rendelésre. Szóval a pizzám 1100 forintba került, adtam 1500-at, és 1400-ból kértem vissza, honorálni kívánva a gyorsaságát. Erre visszaadott 200 forintot és elment. Aki meg van sértődve, rendszerint pontosan visszaad. Ki érti ezt? Lehet, hogy csak süket volt?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése