2009. augusztus 17., hétfő

Nyugdíj

Ma kezdődött újra az életem azon része amit a normális kerékvágásnak hívhatnék. Az előző hetet serény semmitevéssel töltöttem, ami igaz is lehetne, ha valóban csak a hátsóm meresztéséről lett volna szó. Aktív életet éltünk, amit leginkább egy mérgezett egér utolsó napjaihoz tudnék hasonlítani, ezt viszont egy mesés helyen, a Szigetközben tehettük meg. Nem mondom, hogy minden rágcsáló ott akarna kiszenvedni, de meglepően kulturált és kedves környezetben telt el ez a rövidke idő. Azt hiszem így élve el tudnám képzelni a nyugdíjas éveimet. Igaz, hogy erre még kb. harminc évig nincs lehetőségem kipróbálni, utána viszont talán már kedvem nem lesz hozzá. Azt hiszem megint így jártam.

Nincsenek megjegyzések: