2009. február 17., kedd

Kirekesztve

Ki lettem rekesztve! Eleddig fix heti program volt az, hogy amikor a gyermeket áztatni viszem, én addig a lelátón ülök és a többi hasonló sorsú szülővel együtt várom, hogy az utódok befejezzék a szerencsétlenkedést a medencében. Ez, mióta vállaltuk az úszást, így volt. Eddig. Ámde ahogy a világegyetem is változik, úgy kell egyéb dolgoknak is változniuk. Ami eddig természetesnek tűnt, mára keggyé vált. A lelátót a szakosztályok kérésére lezárták, és csak egy hónapban egyszer, az első hétfőn nyitják ki, addig a szülők oldják meg a várakozást máshol, ahol tudják. Tegnap ezért egy órán keresztül az autóban dekkoltam, jobb ugyanis nem jutott az eszembe. Nem tudom miért kell valami jót csak azért megváltoztatni, hogy az onnan fogva sokkal rosszabbá válhasson. De úgy látszik mi mind magyarok vagyunk..

Nincsenek megjegyzések: