2009. február 2., hétfő

Hétköznapi rasszizmus

Olvasva a híreket rendre előjön ez a fogalom. Mit tekinthetünk annak? Ha vidéken élők azt tapasztalják, hogy a megtermelt terményt, a gonddal nevelt állatot apró zöld emberek veszik magukhoz mielőtt ők élvezhetnék a munkájuk gyümölcsét, és ezen visszás helyzet ellen senki nem tesz semmit, akkor ők joggal utálhatják-e a zöld embereket? Talán igen. Mert nekik a zöld emberek csoportja egyenlő azokkal, akik vitték a tyúkot, és kikapták a cekkert a kezükből, amikor hazafelé mentek a boltból. Ugyanakkor elítélni sem lehet ezen az alapon a zöld embereket, hiszen nem mindegyik zöld ember rossz, bőven
vannak köztük tisztességesek is. A probléma tehát mindenképpen kezelendő. De az nem jó módszer, hogy olyan emberek rasszistáznak akik nem tudják azt, hogy milyen érzés reggel megnézni egy elpusztított konyhakertet, vagy egy üres tyúkudvart. Miniszterelnökünk a tegnapi nap azt nyilatkozta: Ebben a helyzetben bizonyos néprétegeknek egyedüli megélhetésként a bűnözés marad. Valóban maradnia kell?

Nincsenek megjegyzések: