2008. december 1., hétfő

Csak só

Van nálam több kiló ajándéknak szánt só. Közeli lejáratú, ezért már kereskedelmi forgalomba nem lenne hozható, de ajándéknak ideális, hogy kifejezhessem vele a szeretetem és nagyrabecsülésem bizonyos emberek irányában. Amúgy érdekes kérdés ez a lejáratos só. Évmilliók alatt kialakult vegyületről van szó. Iskolai kémiaórák első tananyaga a nátrium klorid, és otthonainkban is hétköznapinak számít. Használjuk ételeinkben és az utcán is, hogy el ne csússzunk. Ismerjük a mesét is a királylányról, aki jobban szerette az apját mint az emberek a sót. Szóval ott van mindenhol. A tengerek vize, amikor itt még nagy vizek hullámzottak, szépen elpárolgott és hatalmas sómezőket, sóbarlangokat hozott létre. Az emberek megtalálták az évezredek óta változatlanul pihenő anyagot, kibányászták, dobozokba töltötték, és árulják. A lejárata meg kb egy év. Némi ellentmondást vélek felfedezni ebben. Ja, hogy ez a fogyasztói társadalom? Rendben, de nem túlzás ez egy kicsit?

1 megjegyzés:

rooza írta...

milyen só ez, amiről írsz? még nem láttam ilyet