Mikor hosszú idő után először utaztam át Szadán, Gödöllő felé haladván, egy érdekes táblában akadt meg a figyelmem. Az egyik kapualjban, egy őstermelő árult mindenféle gyümölcsöket és oda volt az asztal lábához támasztva ez a hirdetés. Meg mertem volna rá esküdni, hogy az alábbi felirat volt rajta: Nagypapa lerakható. Először gondoltam arra, hogy micsoda furcsa gondolat letámasztani valahova nagyapót, de rögtön azután eszembe jutott, hogy egyúttal milyen briliáns gondolat is egyszerre. Ha útban van otthon a kisöreg, csak elmegyünk és a kedves vállalkozó otthonában őrzi, amíg nem lesz szükség rá ismét. Elképzeltem, hogy a megfelelő helyen, takaros rendben állnak, ülnek, vagy fekszenek az öregek, a fiókon cédula, hogy ne kelljen annyit keresni, ha mégis elvinnék. Következő utamon már kerestem a táblát, hogy meggyőződhessek róla - valóban jól láttam. De csak ezt találtam: Nagypapa lekvárja. Nagy kár! Egy újabb jó ötlettel lett szegényebb a világ..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése