A minap a gyerek megfűzött egy új gyerekmagazinra, amiben egy most futó rajzfilm népszerű figuráját csomagolták. Gyerekkorunkban mi is megvesztünk (volna) az ilyesmiért, annak idején talán a külhonból betévedt Pif magazinhoz adtak efféle fröccsöntött dolgokat, és mi mindig kikerekedett szemmel lestük az újságosnál a számunkra elérhetetlen csodát, ugyanis szüleink talán pedagógiai, de valószínűleg inkább anyagi megfontolásból egyszer sem örvendeztettek meg ilyesmivel. Ennek örömére, illetve gyerekkori nosztalgia ürügyén vásároltam utódomnak a magazint, amellyel egy karácsonyi játékkatalógus is érkezett, amiből nagylelkűen az árak ki voltak hagyva, de a cikkszámok viszont szerepeltek. Ebben az újságban bukkantam rá a tökéletes karácsonyi ajándékra. A legszebb az, amit az ember magából tud adni, gondolom így vélheti a Pókember is, de talán ez így egy kicsit durva. Bár elképzeltem, ahogy a gyerekek mesélik a szünidő végén azt, hogy ki mit is kapott karácsonyra, egymást licitálva felül. '...És az még mind semmi, én kaptam egy üveg Pókember 3 taknyot is!..' Szóval itt a tökéletes ajándék, vegyék, vigyék literszám, jól el lesz a fa alatt, és mennyire kellemes lesz levakarni a falról, a bútorokról és a gyerekről a dolgot! Azt tudom, hogy a jó üzletember a sz.rból is képes pénzt csinálni, de ezt azért nem gondoltam volna. Én meg mindig kidobtam a zsepit a szemetesbe, pedig nyaranta, amilyen náthás is szoktam lenni, mára már milliomos lennék belőle...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése