Ha vasárnap, akkor almaleves. Hiába, szezonja van. Akinek van pár almafája, ilyentájt kezd szembesülni a ténnyel, hogy romlanak az almák, nagyobb ütemben, mint amúgy a normálisan fogyasztani tudná, ráadásul muslicák raja lepi el a spejzot, amiből jut a lakásba is időnként. Megoldás lehetne egy vödörnyi gekkó, de mi van akkor, ha túlszaporodnak a gyíkok? Mit hozzak a lakásba ezután? Sast? - Szóval ilyenkor az ember fia elkezd olyan ételeket főzni, amiben alma van, méghozzá sok. ilyen az almaleves, vagy az almáspite. Szerencsére utóbbiból is jó a felhozatal. Ma megpróbáltam egy kicsit feldobni az általam ismert almaleves receptet, további hozzávalókkal. A feldobás csak részben sikerült - ugyanis fent maradt. Gondoltam, hogy pürésített banánnal gazdagítom - ha a kölköknek is bejön, nekünk is jó lehet. A banán erőteljes íze, viszont elnyomja az almáét - erre a jövőben figyelnem kell, ráadásul főzés közben a pépesített banán furcsa csapadékot képez a levesben , ami - hmm - érdekes kinézetet ad a levesnek. Kicsit olyan, mint valami kémiai baleset. Szerencsére az íze jó. A hatás fokozása végett került bele még narancslikőr is. A habarás viszont elfedte a banán által az almaóceánban okozott ökológiai katasztrófát, és az egész most az udvaron hűl. Van előnye is a novemberi időjárásnak...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése