2007. október 10., szerda

A Linux dicsősége

'Mindenki rendőrként születik, csak vannak akik kinőnek belőle!' - Szó se róla, semmi bajom nincs a rend éber őreivel, ha a munkájukat végzik, illetve elvégzik, de attól még a jó rendőrviccet szerethetem. Ennek a tréfának az analógiája az, hogy minden rendszergazda a Windows-sal kezdi, de vannak akik kinőnek belőle. Örvendetes, és számomra igen boldogító az a hír, hogy az az operációs rendszer, amire több mint tíz éve letettem a voksomat, kezdi kinőni magát. Elérkezett abba a korba, amikor egyre jobban meg lehet élni az ismeretéből fakadó tudásból. Laikusok számára úgy tudnám leírni a Windows - Linux párhuzamot játéknyelvre lefordítva, mint a Playmobil és a Lego viszonyát. A Playmobil játékok szépek, de csak a funkciójukban használható, illetve abban, amit a tervezője megálmodott. Ha nekünk egy lakóautó kell, akkor azt kell megvennünk, és azt nem lehet szobabiciklivé átalakítani. Az van, és punktum. Ugyanakkor a Linux engedi szabadon szárnyalni a kreativitást, előre elkészített kockáiból bármit fel lehet építeni, rendkívül költséghatékonyan. Mára már elérte az asztali környezetek között is azt a rangot, hogy bárkinél, aki szövegszerkesztésre és/vagy internetezésre akarja használni bátran ajánlható, nem marad le a nagy riválisa mögött, sőt, sok mindenben előtte jár. Egyedül a játékok terén áll kicsit hadilábon, mert bár sok nagyon jó játék van rá, a legújabb csodák futtatásához még Windows szükséges. A gyerek gépén még nem lehet lecserélni az operációs rendszert, de az apáknál, és nagyapáknál már érdemes, főleg, ha mindent legális forrásból kívánunk beszerezni. Apámnál már Linux fut, és bár nem ért hozzá jobban mint a Windowshoz (Azaz sehogy.) de mégis maradéktalanul meg van vele elégedve. Sic transit gloria mundi - ahogy a norvég halászok mondanák...

Nincsenek megjegyzések: